1201. Borostyánarália (Fatshedera lizei)
A borostyánarália két növény, - a Hedera és a Fatsia - hibridje. Könnyen nevelhető, ezért népszerű. 1912-ben, Franciaországban nemesítették.
A borostyánarália két növény, - a Hedera és a Fatsia - hibridje. Könnyen nevelhető, ezért népszerű. 1912-ben, Franciaországban nemesítették.
A Piri alma húsa zöldes-fehér, harmonikusan édes, gyengén savas, roppanó, de a szájban olvadó, bőlevű. Héja középvastag, de nem rágós. Eleinte száraz tapintású, a fedőszín teljes kifejlődése után viaszos. A csészecsatorna zárt, magházpenészedésre nem hajlamos. Ősszel érik.
Ámpolna növény a kúszó és csüngő növények gyűjtőneve. Edényeiket falra vagy a mennyezetre erősítik. Fő díszítőértéküket megjelenésük, valamint csüngő, lombzuhatag jellegű hajtásaik adják.
Őskori barlangrajzok tanúsága szerint a méhek és a méz már több évezrede megjelentek az ember életében. A keleti kultúrákban a méz egyedülálló módon a mai napig kettős szerepet tölt be: gyógyszer és egyben élelmiszer is. Az európai országokban szintén kedvelt fogyasztási cikk: az átlagos mézfogyasztás eléri az évi 1,7-2,5 kg-ot. Németország, illetve a skandináv országok egyaránt nagy mézfogyasztó nemzetnek számítanak. Hazánkban az éves fogyasztás jelenleg sajnos igen csekély: 0,5 kg/év/fő.
A Victoria amazonica már gyermekkoromban elbűvölt, amikor először olvastam róla. A leírásból talán az ragadta meg a leginkább képzeletemet, hogy a tündérrózsák családjába tartozó vízinövény levele olyan hatalmas és szilárd, hogy - mintha egy kerek, lapos gumimatrac lenne - képes egy nagyobb gyermeket is a víz színén tartani.
Sok fajta hortenzia létezik, de mind a savanyú talajt kedveli, meszes közegben nem tudnak rendesen fejlődni. Ezt csak savanyú kémhatású talajjavító anyagok hozzáadásával lehet mérsékelni; ilyenek a savanyú kémhatású műtrágyák, a tőzeg vagy a homok.Mészkerülő növényeket telepíthetünk oly módon, hogy a helyükön a talajt kitermeljük, és a gödröket savanyú kémhatású anyaggal, pl. osli tőzeggel töltjük meg. Ez az eljárás azonban csak addig hatásos, amíg a gyökerek el nem érik a környező talajt. Meszes talaj esetén érdemesebb inkább olyan növényállományokkal foglalkozni, amelyek éppen a meszes talajt szeretik. A hortenzia csak árnyékos és hűvös helyen érzi jól magát. Ne tegyük tűző napra, vagy túl meleg helyre, mert hamar elpusztul. Az ideális hőmérséklet a 15-17 °C. A növény földje legyen mindig nedves, és minél naposabb helyen áll, annál több vízre van szüksége. Lágy- vagy esővízzel öntözzük (a felforralt víz is megteszi, csak várjuk meg amíg kihűl a víz). A kúszó hortenzia (H. petiolaris) számára kapaszkodási lehetőséget kell biztosítanunk (fal, kipusztult fa, stb.), ellenkező esetben bokrosan fog nőni. Habár a hortenzia nem szobanövény, a cserepes hortenzia is jól fejlődik, és hatalmas viráglabdát nevel az árnyékos balkonon, amennyiben megfelelő tápdús földet biztosítunk a számára. Kapcsolódó cikkek: Mely növények nem bírják a meszes talajt? Meszes talajt kedvelő növények Földjük legyen mindig nedves, és minél naposabb helyen áll, annál több vízre van szüksége.
Üdvözlöm! A képen egy afrikai vérvirág (Haemanthus katharinae) látható. A gondozása: Mivel trópusi növény, ezért soha nem szabad kitenni 15-20 C alatti hőmérsékletnek, kivéve ha tartósan teleltetjük. Öntözése: gyakran öntözhetjük, de a talajnak jó vízgazdálkodásúnak kell lennie, mert ha nem vezetődik el a víz, akkor berohadhat a hagymája. Szereti a tápdús talajt, ezért ajánlatos hetente tápoldatozni, vagy a földjébe trágyát keverni. télen korlátozzuk a tápanyagot, havi 1-2 alkalomra.
Kedves Jung Viktória! Az első képen egy sárkányfa (Dracena) van, a másodikon (a bordón) egy bunkó liliom (Cordyline terminalis) látható.
Üdvözlöm! Sajnos a Magnoliát nagyon nehéz szaporítani! A magok nagyon rossz arányban csíráznak. A másik szaporítási mód a bujtás. Erről pedig azért beszélném le, mert akár több év is szükséges, hogy a bujtvány gyökeret eresszen. Azt javaslom, hogy vásároljon árudában, mert ezek több éves növények, ráadásul a Magnoliának 8 év kell, mire virágzik. Ha esetleg sikerül is szaporítani, akkor még mindig ott van az oltás kérdése, hogy ne valami kis virágú alapfaj jöjjön létre.
Szabálya nincs a tiszafa metszésének (nem gyümölcsfa), mert egy jól regenerálódó növény, ezért nyugodtan neki állhat a metszésének. Semmilyen seb kezelőre nincs szükség, mert a növény gyantája a metszést követően azonnal tömíti a pólusokat, és betegségek nem hatolnak bele a fába. Tiszafa (Taxus baccata) Ismerjük meg az Oszloptiszafát (Taxus x media)! Melyik 10 legszebb örökzöld sövény?