1201. Borostyánarália (Fatshedera lizei)
A borostyánarália két növény, - a Hedera és a Fatsia - hibridje. Könnyen nevelhető, ezért népszerű. 1912-ben, Franciaországban nemesítették.
A borostyánarália két növény, - a Hedera és a Fatsia - hibridje. Könnyen nevelhető, ezért népszerű. 1912-ben, Franciaországban nemesítették.
A Piri alma húsa zöldes-fehér, harmonikusan édes, gyengén savas, roppanó, de a szájban olvadó, bőlevű. Héja középvastag, de nem rágós. Eleinte száraz tapintású, a fedőszín teljes kifejlődése után viaszos. A csészecsatorna zárt, magházpenészedésre nem hajlamos. Ősszel érik.
Ámpolna növény a kúszó és csüngő növények gyűjtőneve. Edényeiket falra vagy a mennyezetre erősítik. Fő díszítőértéküket megjelenésük, valamint csüngő, lombzuhatag jellegű hajtásaik adják.
Őskori barlangrajzok tanúsága szerint a méhek és a méz már több évezrede megjelentek az ember életében. A keleti kultúrákban a méz egyedülálló módon a mai napig kettős szerepet tölt be: gyógyszer és egyben élelmiszer is. Az európai országokban szintén kedvelt fogyasztási cikk: az átlagos mézfogyasztás eléri az évi 1,7-2,5 kg-ot. Németország, illetve a skandináv országok egyaránt nagy mézfogyasztó nemzetnek számítanak. Hazánkban az éves fogyasztás jelenleg sajnos igen csekély: 0,5 kg/év/fő.
A Victoria amazonica már gyermekkoromban elbűvölt, amikor először olvastam róla. A leírásból talán az ragadta meg a leginkább képzeletemet, hogy a tündérrózsák családjába tartozó vízinövény levele olyan hatalmas és szilárd, hogy - mintha egy kerek, lapos gumimatrac lenne - képes egy nagyobb gyermeket is a víz színén tartani.
Kedves Koller Gitta! Tapasztalataim szerint a Phyllostachys-ok nagyon kiválóan telepíthetőek, szinte bármilyen talajba. Ezek kb. 3-5 méteresek. Sok fajtája van, amik megfelelnek Önöknek: Phyllostachys nuda, Phyllostachys nigra, Phyllostachys humilis, Phyllostachys heteroclada, Phyllostachys glauca, Phyllostachys flexuosa, Phyllostachys decora, Phyllostachys bissetii, Phyllostachys aureosulcata f. 'spectabilis', Phyllostachys aureosulcata 'Aureocaulis', Phyllostachys aureosulcata.
A szőlőtőkék metszésének időpontját fontos helyesen megállapítani, ami azt jelenti, hogy nem a naptár, hanem az időjárás döntse el! A korán metszett szőlővesszőkön a rügyek fagyérzékennyé válhatnak, a késői metszés miatt viszont beállhat a "könnyezés", ami a növény legyengüléséhez vezethet. Szóval, ha nem akar kockáztatni, akkor várja meg, amíg a fagyveszély teljesen elmúlik. Én azt tanácsolom, hogy március előtt semmiképp ne metsze meg a szőlőt. A csapok hosszúsága pedig attól függ, hogy milyen fajtájú szőlőt metszünk, mert a különböző fajtákat különböző hosszúságúra kell metszeni. Vannak fajták, amelyek rövid csapon, mások hosszú csapon, ismét mások szálvesszőn teremnek a legjobban. Vigyázzon, hogy a tőkék ne legyenek termőrügyekkel túlterhelve, mert azok elszívják a növény "életerejét". A sok fürt termése a minőség kárát okozza. Kapcsolódó cikk: A szőlő metszése Az idősebb almafákat ajánlott március közepén megmetszeni, de ajánlom figyelmébe a következő cikkünket: Hogyan metsszük az almafánkat?
Kedves Timcsi! A képeken oregoni hamisciprus (Chamaeciparys lawsoniana) látható. A folyamat természetes, hogy megbarnulnak az ágak belül, mert a pikkelylevelűek (Tuják, borókák, hamisciprusok stb.) mindig barnák. Ez az oka annak, hogy drasztikusan metszeni nem tanácsos, mert nagyon lassan regenerálódik (levelesedik be) a kopasz rész. Ezeket a növényeket fokozatosan, hosszú időn keresztül lehet alakítani, hogy szép legyen. Ha nagyon zavaró a mérete, akkor levághatja a ágakat. A metszéstől élettani hatásai nem lesznek negatív értelemben, csak kopasz lesz. A metszést tavasszal végezze, a fagyok után, ezután örökzöld Osmocote műtrágyával trágyázza meg! Arányosan végezze a metszést, mindenhová jusson be a napfény az ágak közé! Azt javaslom, hogy az ágak 1/3-át vágja le maximum egyenlőre. Ezután minden hónapban metsze vissza kicsit.
Kedves Hajni! Szoba rósza nem létezik, csak a kereskedők szoba növénynek árulják. Szerintem a hirtelen hőmérséklet-változás következtében konyult le. Mérsékelt hőmérsékletű helyen tartsa (17-20 °C), és talán rendbe jön. Tavasszal viszont ki kell ültetni, csak akkor marad életben.
A Guinnera Manicata, vagy magyarul brazil óriáslapu, egy eléggé igényes növény, ezért is van az, hogy nem nagyon elterjedt Magyarországon, de a következő tanácsokat tudnám adni: Ami nagyon fontos, hogy 1-2 éves korában még nem szabad kiültetni, előbb meg kell erősödjön a növény, tehát kb 3 éves korára fejlődik ki annyira, hogy tél végén, a fagyveszélyek elmúltával ki lehessen ültetni. A savas (Ph 6), tőzeges, közepesen tápanyagdús talajt szereti. Nagyon sok öntözést, párásítást igényel, mivel őshelyén is mocsaras, párás helyeken él. Ajánlott félárnyékos helyre telepíteni, nehogy a forró nyári napsugarak kiégessék a leveleket. Mivel a növény fagyérzékeny, ezért télen védőtakarót kell biztosítsunk a számára: szalmával, fenyőágakkal betakarhatjuk (30-40 cm). Nem kell megijedni, ha a fagy beálltával a növény levelei a sok felvett víz következtében megfagynak. Le kell vágni. Nagyjából ennyit kell tudni róla, de ültetés előtt vedd figyelembe, hogy a brazil óriáslapu sok törődést igényel. Ha nem tudnál elég időt tölteni vele, akkor ajánlottabb más növény után nézni.