1201. Borostyánarália (Fatshedera lizei)
A borostyánarália két növény, - a Hedera és a Fatsia - hibridje. Könnyen nevelhető, ezért népszerű. 1912-ben, Franciaországban nemesítették.
A borostyánarália két növény, - a Hedera és a Fatsia - hibridje. Könnyen nevelhető, ezért népszerű. 1912-ben, Franciaországban nemesítették.
A Piri alma húsa zöldes-fehér, harmonikusan édes, gyengén savas, roppanó, de a szájban olvadó, bőlevű. Héja középvastag, de nem rágós. Eleinte száraz tapintású, a fedőszín teljes kifejlődése után viaszos. A csészecsatorna zárt, magházpenészedésre nem hajlamos. Ősszel érik.
Ámpolna növény a kúszó és csüngő növények gyűjtőneve. Edényeiket falra vagy a mennyezetre erősítik. Fő díszítőértéküket megjelenésük, valamint csüngő, lombzuhatag jellegű hajtásaik adják.
Őskori barlangrajzok tanúsága szerint a méhek és a méz már több évezrede megjelentek az ember életében. A keleti kultúrákban a méz egyedülálló módon a mai napig kettős szerepet tölt be: gyógyszer és egyben élelmiszer is. Az európai országokban szintén kedvelt fogyasztási cikk: az átlagos mézfogyasztás eléri az évi 1,7-2,5 kg-ot. Németország, illetve a skandináv országok egyaránt nagy mézfogyasztó nemzetnek számítanak. Hazánkban az éves fogyasztás jelenleg sajnos igen csekély: 0,5 kg/év/fő.
A Victoria amazonica már gyermekkoromban elbűvölt, amikor először olvastam róla. A leírásból talán az ragadta meg a leginkább képzeletemet, hogy a tündérrózsák családjába tartozó vízinövény levele olyan hatalmas és szilárd, hogy - mintha egy kerek, lapos gumimatrac lenne - képes egy nagyobb gyermeket is a víz színén tartani.
Kedves Rita! Sajnos a sugárarália a túlöntözésre nagyon érzékeny! Elképzelhető, hogy ez a baja, mert télen nagyon kevés a vízigénye. Ha visszavágja, akkor szerintem ki fog hajtani és a jövőben ne öntözze túl!
Kedves Reni! Ezeket a tüneteket okozhatja a hideg öntözővíz, a perzselést a levélre került víz, de arra gondolok, hogy mivel mindegyik ilyen a tápoldat kicsit túl sok vagy esetleg nem megfelelő. Nem tudom milyen és mennyi oldatot használ, de ez megváltoztathatja a talaj pH értékét, ami kedvezőtlen a növény fejlődésére nézve. Lehet, hogy egy átültetés, jó minőségű virágföldbe is jót tenne nekik. Az öntözővíznek legjobb a langyos esővíz. Üdvözlettel: Növényorvos
Kedves Duska Zsófia! A levélsárgulást általában a túl meleg (20-22 °C, télen 17), túl száraz levegő vagy a túlzott öntözés okozhatja. A felszívatás és a párásítás mindenképp jó ötlet volt. Az ültető közegét kissé hagyja kiszáradni két öntözés közt. Átültetést nem igényel gyakran, mert természetes élőhelyén sincs különösebb "ültetőközege". Egyébként előfordulhat az új helyre került növényél, hogy 1-2 levelet elveszít. A levelek fonákát nem árt figyelni, mert a lágy teknőspajzstetű különösen kedveli.
Jelenleg 24 Cordyline fajt és néhány fajhibridet tartanak nyilván, de ennél lényegesen több kertészeti változat létezik. És igen, akár a világ végére kell elmenni értük, tekintve hogy Új-Zélandon, Kelet–Ausztráliában, Délkelet–Ázsiában, Polinéziában és Hawaii-szigeteken honosak, az pedig (csaknem) a Föld másik oldalán van… továbbá él néhány faj Dél–Amerikában is. Arról sajnos nem tudok, hogy lenne olyan hazai kertészet, amely kimondottan ezeket a növényeket termesztené, így a bunkóliliomokat beszerezni a nagyobb kínálatú, cserepes növények forgalmazására szakosodott kertészeti áruházakban lehet. A legtöbb hasznos információt (igaz angolul) a Nemzetközi Cordyline Társaság (The International Cordyline Society) honlapján lehet megtudni, az ott található galéria képei pedig különösen lenyűgözőek a levélszínek változatossága miatt.
Nem, ugyanis a növény vegyszerrel elpusztítható ugyan, de ettől a tapadókorongok eltűnni nem fognak, marad a jól bevált kézi eltávolítás. A növény elpusztításával a tapadókorongok "tapadása" nem szűnik meg!