1201. Borostyánarália (Fatshedera lizei)
A borostyánarália két növény, - a Hedera és a Fatsia - hibridje. Könnyen nevelhető, ezért népszerű. 1912-ben, Franciaországban nemesítették.
A borostyánarália két növény, - a Hedera és a Fatsia - hibridje. Könnyen nevelhető, ezért népszerű. 1912-ben, Franciaországban nemesítették.
A Piri alma húsa zöldes-fehér, harmonikusan édes, gyengén savas, roppanó, de a szájban olvadó, bőlevű. Héja középvastag, de nem rágós. Eleinte száraz tapintású, a fedőszín teljes kifejlődése után viaszos. A csészecsatorna zárt, magházpenészedésre nem hajlamos. Ősszel érik.
Ámpolna növény a kúszó és csüngő növények gyűjtőneve. Edényeiket falra vagy a mennyezetre erősítik. Fő díszítőértéküket megjelenésük, valamint csüngő, lombzuhatag jellegű hajtásaik adják.
Őskori barlangrajzok tanúsága szerint a méhek és a méz már több évezrede megjelentek az ember életében. A keleti kultúrákban a méz egyedülálló módon a mai napig kettős szerepet tölt be: gyógyszer és egyben élelmiszer is. Az európai országokban szintén kedvelt fogyasztási cikk: az átlagos mézfogyasztás eléri az évi 1,7-2,5 kg-ot. Németország, illetve a skandináv országok egyaránt nagy mézfogyasztó nemzetnek számítanak. Hazánkban az éves fogyasztás jelenleg sajnos igen csekély: 0,5 kg/év/fő.
A Victoria amazonica már gyermekkoromban elbűvölt, amikor először olvastam róla. A leírásból talán az ragadta meg a leginkább képzeletemet, hogy a tündérrózsák családjába tartozó vízinövény levele olyan hatalmas és szilárd, hogy - mintha egy kerek, lapos gumimatrac lenne - képes egy nagyobb gyermeket is a víz színén tartani.
Az eper (vagy inkább szamóca) igen tápanyagigényes növény és a vízigényét is érdemes komolyan venni, mivel vízhiány következtében leáll a fejlődése. A folyton termő eper/szamóca termesztésnek van egy közismert fortélya, mégpedig az, hogy az első néhány hétben megjelenő virágokat el kell távolítani, így jobb lesz a gyümölcsképzés, és a növény is jobban fogja érezni magát tőle. Szüret után is fontos a tápanyag-utánpótlás, a lombtrágyázást meghálálja a gyümölcs. Ha nem muszáj, akkor ne műtrágyázzuk. Ha mégis műtrágyázni szeretnénk, akkor tartsuk észben, hogy tápanyagigénye magas, sóérzékeny, tehát csak kloridmentes műtrágyák alkalmazhatók. (Az ideális N:P:K aránya 2:1:3)
Üdvözlöm! A keskenylevelű ezüstfa (Eleagnus angustifolia) szaporításánál jobb, ha egy ilyen hajtást kiemelünk és 20 cm-esre visszametszük, hogy a gyökér "elbírja" a növény tápanyag utánpótlását. Szerintem próbálják meg így, mert így biztosan sikerül! De ezen kívül lehet még bujtással és dugványozással is szaporítan!
Kedves kertészkedő! A mellékelt fényképek alapján úgy tűnik, hogy nem kap elég fényt. Próbálja megritkítani körülötte a növényzetet, és a virágzást elősegítő tápoldattal vagy trágyával kezelni.
Úgy tudom, őszibarack és kajszi kultúrákban kizárólag szüret után alkalmazható keleti és barackmoly ellen, és atkafelszaporító hatása miatt és mivel hamar hozzászokhatnak a kártevők, csak max 2-szer évente. Mivel egy gyakori kontakt szerről van szó, nagy a valószínűsége, hogy ezt azért nem mindenki tartja be. Van még lehetőség gyártónál érdeklődni, hogy mi a pontos ok, minden esetre ha már megtörtént, akkor nincs mit tenni. Üdvözlettel: Növényorvos
Üdvözlöm! Ez valamilyen ásványi kiválás! Mivel a cserép is agyag (azaz Kalcium az alapja) és az öntözővíz is tartalmaz sok-sok oldott ásványi anyagot (magnézium, kalcium stb...) és ez lehet a jeleség oka. A vízkő is hasonlóan képződik.