1201. Borostyánarália (Fatshedera lizei)
A borostyánarália két növény, - a Hedera és a Fatsia - hibridje. Könnyen nevelhető, ezért népszerű. 1912-ben, Franciaországban nemesítették.
A borostyánarália két növény, - a Hedera és a Fatsia - hibridje. Könnyen nevelhető, ezért népszerű. 1912-ben, Franciaországban nemesítették.
A Piri alma húsa zöldes-fehér, harmonikusan édes, gyengén savas, roppanó, de a szájban olvadó, bőlevű. Héja középvastag, de nem rágós. Eleinte száraz tapintású, a fedőszín teljes kifejlődése után viaszos. A csészecsatorna zárt, magházpenészedésre nem hajlamos. Ősszel érik.
Ámpolna növény a kúszó és csüngő növények gyűjtőneve. Edényeiket falra vagy a mennyezetre erősítik. Fő díszítőértéküket megjelenésük, valamint csüngő, lombzuhatag jellegű hajtásaik adják.
Őskori barlangrajzok tanúsága szerint a méhek és a méz már több évezrede megjelentek az ember életében. A keleti kultúrákban a méz egyedülálló módon a mai napig kettős szerepet tölt be: gyógyszer és egyben élelmiszer is. Az európai országokban szintén kedvelt fogyasztási cikk: az átlagos mézfogyasztás eléri az évi 1,7-2,5 kg-ot. Németország, illetve a skandináv országok egyaránt nagy mézfogyasztó nemzetnek számítanak. Hazánkban az éves fogyasztás jelenleg sajnos igen csekély: 0,5 kg/év/fő.
A Victoria amazonica már gyermekkoromban elbűvölt, amikor először olvastam róla. A leírásból talán az ragadta meg a leginkább képzeletemet, hogy a tündérrózsák családjába tartozó vízinövény levele olyan hatalmas és szilárd, hogy - mintha egy kerek, lapos gumimatrac lenne - képes egy nagyobb gyermeket is a víz színén tartani.
Kedves Érdeklődő, MIvel 30 éves fenyőkről van szó és csak most jött elő a betegség, akkor bizonyára nem a rossz talaj vagy az elégtelen ásványi anyag utánpótlásról van szó. Sajnos elég távoli a kép, így kétféle betegség is szóba jöhet: Lucfenyő tűkarc gombaGazdanövények: lucfenyő, ezüstfenyő és egyéb fenyők.Tünet leírása: az idősebb tűlevelek sárgulnak, barnulnak, majd lehullanak.Kórokozó: mikroszkopikus gomba. A fertőzés kialakulásának kedvez a sűrű és nedves körülmény és a fák legyengült (tápanyaghiányos) állapota.Hatása a növényre: tűlevélhullás, csökkenő hajtás kialakulás. Ez a korona ritkulását eredményezi.Védelem: permetezéssel és tápanyag utánpótlással. Fenyő rozsdaGazdanövények: fenyő félék.Tünet leírása: nyár folyamán sárga csíkok jelennek meg a tűleveleken.Kórokozó: rozsdagomba.Hatása a növényre: a tűlevelek sárgulása, növekedéslassulás. A fiatal növények többszöri fertőzés estén kipusztulhatnak.Védelem: gombaölő szerekkel permetezés.
Kedves Francesco! Nem nagyon szoktak itthon golgotavirágot magról szaporítani, itthon én még csak bujtásról és dugványozásról hallottam. Egyes golgotafajok termése éretten fogyasztható gyümölcs. Csak teljes szineződés után fogyasztható. Szobahőmérsékleten is sokáig eltartható. A gyümölcsök magas A-vitamin, nikotinsav tartalommal rendelkeznek ezen kívül foszfort, kálciumot, és vasat is tartalmaznak. Sajnos nem tudom, hogy az Öné milyen fajtájú, így inkább nem javaslom a fogyasztását.
KEdves József, A levélkék végének elhalása általában valamilyen tápanyaghiány következménye. Szélsőséges esetben a cinkhiány okoz a fiatal leveleknél elhalást, de a fénykép alapján itt sokkal inkább tartástechnológiai probléma van, mint hiánybetegség. Egy átlagos lakásban a téli időszakban nem áll a növény rendelkezésére annyi fény, hogy egészséges leveleket fejlesszen. A fényhiánytól megnyúlt levelek sokszor erőtlenek, és télen a fűtött szobában tartott növény sokkal érzékenyebben reagál hideg öntözővízre vagy a huzatra is. A leírt folyamatot visszafordítani nem nagyon lehet, viszont a jövőben megelőzni igen: a Cycas télen legyen hűvös és világos helyiségben, így a növény csak a tavasz végén ill. nyáron fejleszt új leveleket, amikor a növény már a szabadban, vagy legalábbis kellően világos helyen tartható.
A tuják pikkelyleveleinek barnulása gyakori. A tuják sekélyen gyökeresedő, vízigényes növények, ezért folyamatosan öntözni kell őket (de azért nem naponta). A kiszáradás jelei a kezdetben sárguló, majd barnára váltó levelek, amik először a csúcsi részen jönnek, majd fokozatosan az alsóbb részeken a növény külsejétől befelé haladva. Télen a napégés és a fagy is okozhat barnulást. Napégés csak a növény déli oldalán mutatkozik, ahol az ágvégek barnulnak. Gyakran a nem megfelelően kijuttatott, vagy nagy adagban adott gyomirtó szerek is okozhatnak barnulást a tujákon. Ha atka, gomba, vagy tetű lenne, akkor a friss hajtásoktól kezdve, befelé barnulnának a levelek. Tápoldatot javasolok első körben, és rendszeres locsolást. Ha a földje jó és elegendő vizet kap, magához fog térni. A beteg részek könnyen lepotyognak, érdemes lerázni és eltüzelni azokat, mielőtt fertőzési forrássá válnának. A legkíméletesebb eljárás a kézi leszedés, de több növénynél ez sok időt igényel, ezért cirokseprűvel óvatosan az ágak közé hatolva gyorsítható a munka. Kíméletes és a gyors módszer a nagy erejű vízsugárral való eltávolítás, amely során lehetőleg lefelé irányuló szögben kimosathatók a könnyen leváló, elpusztult részek. Persze ez nem mindenütt lehetséges. Furcsa, mert nem szoktunk hozzá; a tujákat is permetezni kell. Júliustól októberig kéthetente permetezni kell a tujákat kaptán, mankoceb, kresoxim-metil, miklobutanil vagy tribázikus rézszulfát hatóanyagú szerekkel. Az áruházakban tudnak felvilágosítást adni, h pontosan mely szerek tartalmazzák ezeket az anyagokat.
A virágboltban kapható azáleákat gyakran "eldobhatós" virágnak veszik, amely az elnyílás után hamar tönkremegy. Azonban ha a virágzás után jól bánunk vele - hűvös de világos helyen tartjuk, tápláljuk - akkor túléli az évet, és következő tavasszal is virágba borul. Az azáleát nyáron a szabadban, például az erkélyen is (de nem a tűző napon) tarthatjuk. Arra azonban ügyeljünk, hogy amikor ősszel beköltöztetjük, akkor ne érje hősokk, azaz lassan szoktassuk a szoba melegéhez (először csak az előszobába vagy konyhába tegyük, ahol hűvösebb van). bővebben >>