1201. Borostyánarália (Fatshedera lizei)
A borostyánarália két növény, - a Hedera és a Fatsia - hibridje. Könnyen nevelhető, ezért népszerű. 1912-ben, Franciaországban nemesítették.
A borostyánarália két növény, - a Hedera és a Fatsia - hibridje. Könnyen nevelhető, ezért népszerű. 1912-ben, Franciaországban nemesítették.
A Piri alma húsa zöldes-fehér, harmonikusan édes, gyengén savas, roppanó, de a szájban olvadó, bőlevű. Héja középvastag, de nem rágós. Eleinte száraz tapintású, a fedőszín teljes kifejlődése után viaszos. A csészecsatorna zárt, magházpenészedésre nem hajlamos. Ősszel érik.
Ámpolna növény a kúszó és csüngő növények gyűjtőneve. Edényeiket falra vagy a mennyezetre erősítik. Fő díszítőértéküket megjelenésük, valamint csüngő, lombzuhatag jellegű hajtásaik adják.
Őskori barlangrajzok tanúsága szerint a méhek és a méz már több évezrede megjelentek az ember életében. A keleti kultúrákban a méz egyedülálló módon a mai napig kettős szerepet tölt be: gyógyszer és egyben élelmiszer is. Az európai országokban szintén kedvelt fogyasztási cikk: az átlagos mézfogyasztás eléri az évi 1,7-2,5 kg-ot. Németország, illetve a skandináv országok egyaránt nagy mézfogyasztó nemzetnek számítanak. Hazánkban az éves fogyasztás jelenleg sajnos igen csekély: 0,5 kg/év/fő.
A Victoria amazonica már gyermekkoromban elbűvölt, amikor először olvastam róla. A leírásból talán az ragadta meg a leginkább képzeletemet, hogy a tündérrózsák családjába tartozó vízinövény levele olyan hatalmas és szilárd, hogy - mintha egy kerek, lapos gumimatrac lenne - képes egy nagyobb gyermeket is a víz színén tartani.
Amennyiben valóban felálló hajtásrendszerű fuksziát vásárolt, akkor minden bizonnyal az az un. Hosszúcsövű fukszia (Fuchsia fulgens), amely Mexikóból származó fegyérzékeny félcserje. Szereti a bőséges vízellátást, a jó tápanyagellátottságot. A csüngő ágú fuksziánál jobban bírja a napos helyet. <p>Hűvös, világos helyen átteleltetve egyre nagyobb dézsás növény nevelhető belőle. Májustól szeptemberig hozza csoportokban álló csöves virágait. <p>A fuksziáról bővebben olvashat az alábbi cikkünkben:
Sajnos saját tapasztalatból magam sem tudok jó megoldást a gyanta problémára, de édesapám szerint az alkohol vagy a benzin az segíthet, míg édesanyám a kést ajánlotta.
Több szempontot is figyelembe kell vennünk telepítés előtt. Hagyományos telepítés esetén azt kell figyelnünk, hogy 4-5 év múltán, amikorra teljesen kifejlődnek cserjéink, addigra érjenek össze. Ez a nagy termetű növények esetén 1,5-1,8 m; alacsony termetűeknél 0,6-1 m tőtávolságot jelent. <p>Intenzív telepítés esetén (pl. öntözött magánkertben) ennél sűrűbben is ültethetjük növényeinket, hogy maximum 2 év alatt összeérjenek. ( A tőtávolság itt 1,2-0,5 m között változik.) A telepítés utáni évben rendszeresen gyomlálni és öntözni kell, később a lomb zárodását követően a fenntartási munka minimálisra csökken. Érdemes első évben mulcsot szórni a csupaszon maradt talajra, az megakadályozza a gyommagvak kelését és nedvesen tartja a föld felszínét. <p> További információkat talál alábbi cikkeinkben:
A félárnyékot kedvelő, viszonylag igénytelen növények közé tartozik a sugárarália (Schefflera actinophylla). ugyancsak az eddzett növények közé tartozik a viszonylag apró levelű csüngőágú fikusz (Ficus benjamina). Az anyósnyelvről és a kukoricalevélről bőveben is olvashat alábbi cikkeinkben:
A félárnyékot és szárazságot is elviselő növények közé tartozik a sugárarália (Scheffrela actinophylla) és a viszonylag apró levelű csüngőágú fikusz (Ficus benjamina). További két növényről bővebben is olvashat az alábbi két cikkünkben!