1201. Borostyánarália (Fatshedera lizei)
A borostyánarália két növény, - a Hedera és a Fatsia - hibridje. Könnyen nevelhető, ezért népszerű. 1912-ben, Franciaországban nemesítették.
A borostyánarália két növény, - a Hedera és a Fatsia - hibridje. Könnyen nevelhető, ezért népszerű. 1912-ben, Franciaországban nemesítették.
A Piri alma húsa zöldes-fehér, harmonikusan édes, gyengén savas, roppanó, de a szájban olvadó, bőlevű. Héja középvastag, de nem rágós. Eleinte száraz tapintású, a fedőszín teljes kifejlődése után viaszos. A csészecsatorna zárt, magházpenészedésre nem hajlamos. Ősszel érik.
Ámpolna növény a kúszó és csüngő növények gyűjtőneve. Edényeiket falra vagy a mennyezetre erősítik. Fő díszítőértéküket megjelenésük, valamint csüngő, lombzuhatag jellegű hajtásaik adják.
Őskori barlangrajzok tanúsága szerint a méhek és a méz már több évezrede megjelentek az ember életében. A keleti kultúrákban a méz egyedülálló módon a mai napig kettős szerepet tölt be: gyógyszer és egyben élelmiszer is. Az európai országokban szintén kedvelt fogyasztási cikk: az átlagos mézfogyasztás eléri az évi 1,7-2,5 kg-ot. Németország, illetve a skandináv országok egyaránt nagy mézfogyasztó nemzetnek számítanak. Hazánkban az éves fogyasztás jelenleg sajnos igen csekély: 0,5 kg/év/fő.
A Victoria amazonica már gyermekkoromban elbűvölt, amikor először olvastam róla. A leírásból talán az ragadta meg a leginkább képzeletemet, hogy a tündérrózsák családjába tartozó vízinövény levele olyan hatalmas és szilárd, hogy - mintha egy kerek, lapos gumimatrac lenne - képes egy nagyobb gyermeket is a víz színén tartani.
3 az 1-ben könyvet nem igazán tudok Önnek ajánlani. A Cser Kiadó témakörönként megjelentetett jól használható könyveket, ezeket tudnám javasolni. <p>Lombos fák, cserjék címmel pedig a Botanika kiadó jelentetett meg 4. kiadásban az új fajták leírásával bővített könyvet.
A tulipánok és sok más hagymás növénynél fontos, hogy 2-3 évente elvirágzás után vegyük fel hagymáikat a földből, szárítsuk ki, és hűvös helyen ´nyaraltassuk´, majd ősszel ültessük el őket. A következő évben ismét teljes pompával fognak virítani.
A borókaféléket a magvetésen kívül őszi hidegágyi vagy téli üvegházi duványozással lehet szaporítani. Tavasszal is lehetséges a szaporítás: áprilisban-májusban a friss hajtásról szedett dugvány még ugyanabban az évben meggyökeresedhet. A rosszul szaporodó fajtákat üvegházakban oltják.
A közönséges dió meleg- és fényigényes. Mélyrétegű, tápdús nem túl nedves talajt kedvel. Az átültetést és a metszést rosszúl tűri. Amennyiben több környezeti elvárásában is hiányt szenved, könnyen előfordul, hogy nem fejlődik rendesen.
Valószínű a diófáját a dió gnomóniás betegsége támadta meg, amely 3-4 mm-es barna szegélyű foltok megjelenésével kezdődik, amelyek később felfedezhetők lesznek a hajtásokon majd a gyümölcs húsán(zöld külső burkán) is.<p> A fertőzési források a lehullott levelek, ezért is érdemes ezt ősszel elégetni. Ha ez elmarad, az eredményes védekezéhez a lombot fertőtleníteni kell, lombhullás után DNOC, benomil vagy tiofanát-metil hatóanyag-tartalmú szerekkel kell permetezni.