1201. Borostyánarália (Fatshedera lizei)
A borostyánarália két növény, - a Hedera és a Fatsia - hibridje. Könnyen nevelhető, ezért népszerű. 1912-ben, Franciaországban nemesítették.
A borostyánarália két növény, - a Hedera és a Fatsia - hibridje. Könnyen nevelhető, ezért népszerű. 1912-ben, Franciaországban nemesítették.
A Piri alma húsa zöldes-fehér, harmonikusan édes, gyengén savas, roppanó, de a szájban olvadó, bőlevű. Héja középvastag, de nem rágós. Eleinte száraz tapintású, a fedőszín teljes kifejlődése után viaszos. A csészecsatorna zárt, magházpenészedésre nem hajlamos. Ősszel érik.
Ámpolna növény a kúszó és csüngő növények gyűjtőneve. Edényeiket falra vagy a mennyezetre erősítik. Fő díszítőértéküket megjelenésük, valamint csüngő, lombzuhatag jellegű hajtásaik adják.
Őskori barlangrajzok tanúsága szerint a méhek és a méz már több évezrede megjelentek az ember életében. A keleti kultúrákban a méz egyedülálló módon a mai napig kettős szerepet tölt be: gyógyszer és egyben élelmiszer is. Az európai országokban szintén kedvelt fogyasztási cikk: az átlagos mézfogyasztás eléri az évi 1,7-2,5 kg-ot. Németország, illetve a skandináv országok egyaránt nagy mézfogyasztó nemzetnek számítanak. Hazánkban az éves fogyasztás jelenleg sajnos igen csekély: 0,5 kg/év/fő.
A Victoria amazonica már gyermekkoromban elbűvölt, amikor először olvastam róla. A leírásból talán az ragadta meg a leginkább képzeletemet, hogy a tündérrózsák családjába tartozó vízinövény levele olyan hatalmas és szilárd, hogy - mintha egy kerek, lapos gumimatrac lenne - képes egy nagyobb gyermeket is a víz színén tartani.
Mivel a kajszinak nagyon súlyos kórokozói vannak amelyek könnyen megtalálnak egy legyengült fát én nem ajánlom a már szinte kivágásra ítélt fa megtartását. Az élő fában ugyanis fennmaragnak ezek a kórokozók és megfertőzi a kertjében található többi kajszit is.
A közönséges luc (Pices exelsa) tipikusan hegyvidéki faj, páraigényes, hegyvidéki klímát és üde talaj kíván. Száraz, sovány városi klímába nem való. Ilyen helyen gyakran megtámadja a lucgubacstetű. Ennek feltűnő gubacsait rögtön észre lehet venni. A lucfenyő levéltetű jobban elbújik előlünk, tömeges elszaporodásával és szivogatásával a lucfenyő tűlevelei lehullanak, melyeket később sem tud pótolni. Amennyiben megtalálja a tűlevelek fonákán a tetveket, permetezzen ellene levéltetűírtó szerrel.
A szedernek hasonlóan a málnához, komoly vessző és levélbetegségeit ismerjük. <p>A levél fonákán kialakult sárga gyepet a szederrozsda okozza, amely a levél színén narancssárga foltot képez. <p>A vesszőn is több kórokozó gomba fertőz, ezek ellen komplex védekezés szükséges. A letermett vesszőket el kell távolítani és elégetni, tavasszal pedig 4-5 lombleveles kortól kell vegyszeres védekezést alkalmazni cineb, mankoceb, kaptán vagy benomil hatóanyagú szerrel, kiegészítve a vesszőkárosító rovarok elleni védelemmel is.
Cser Kiadó: Kertünk növényei sorozatból a Gyümölcsös Kert Mezőgazda Kiadó: Gyümölcsgazdák könyve; Integrált gyümölcstermesztés
A Bonsai fákkal óvatosan kell bánni. A bonsai két alapvető szabályozásra épül, a földmennyiség korlátozására és a rendszeres metszésre. Ha nagyobb edénybe ültetjük a növényt, könnyen előjöhetnek elfeledett tulajdonságai és ismét nagy leveleket és hajtásokat fog hozni. A talaj típusát egyébként a fa fajtája határozza meg, igényei az alap fajjal megegyeznek.