1316. Mi az oka a fák, cserjék őszi lombszínének?
Bizonyára mindenki gyönyörködött már az őszi táj szépségében. Mi rejlik a lombszíneződés hátterében? Ősszel a fák a rövidülő nappalok és az éjszakai hőmérséklet csökkenése miatt lombszínt váltanak.
Bizonyára mindenki gyönyörködött már az őszi táj szépségében. Mi rejlik a lombszíneződés hátterében? Ősszel a fák a rövidülő nappalok és az éjszakai hőmérséklet csökkenése miatt lombszínt váltanak.
Valahogy el kell jussunk az ágyásokig, illetve kezdenünk kell valamit a kitaposott helyekkel. Építsünk járdát, vagy valamilyen izgalmas térburkolatot!
Ha többször megtörtént már, hogy egy százas csomag papír zsebkendő és a hőmérő nagyobb szerepet kapott az életében, mint a notesze vagy egy szórakoztató film, akkor itt az ideje a megelőzésen gondolkodni. Csokorba gyűjtöttük, amit jó, ha tudsz a megfázásról, illetve a megelőzéséről!
Bár eddig a tél enyhének tűnik, azért nem árt felkészülni a fagyra, hóra, szélviharra. Következzen pár praktikus megoldás arra, hogyan tudjuk megvédeni növényeinket az ítéletidőtől.
A kaktuszok szárazságtűrő-képessége rendkívüli. Akár évekig is képesek víz nélkül életben maradni, mivel sejtjeik különleges vízmegkötő vegyületeket tartalmaznak. Mivel ennyire életképesek, olykor száz évnél is tovább élnek. A sivatagi környezetben élő emberek már régen felismerték, és igyekeztek kihasználni a kaktuszoknak ezt a tulajdonságát. Mi is számba vesszük ezeket.
Remélem azóta a természet válaszolt kérdésére és kihajtott a diófa. Az mindenképp rá jellemző, hogy melegigényes lévén a legkésőbb fakadó fák közé tartozik. Az átültetés is valószínű késleltetheti a lombfakadást, de egy ekkora fánál már az is szerencsének mondható, ha tényleg átvészeli az átültetést.<p>Ezenkívül nagyon fontos a diófa metszés időpontjának helyes megválasztása. Erről tudhat meg többet az alábbi kisfilmben:
Ezt a növény a leopárdkontyvirág (ördögnyelv, óriásvirág) (Amophophallus rivieri), az eddig tévesen határozott csodagumó (Sauromatum) nem olyan távoli rokona. A kontyvirágfélék családjába tartozik. Eredeti élőhelyén vöröses színű, rothadó hús illatát árasztó torzsavirágzata döglegyeket csalogat magához, amelyek a virágporát szállítják. Mivel fagyérzékeny, gumóját télire védett helyre kell vinni. Ahhoz, hogy szép (pettyes) szárat fejlesszen és azon jellegzetes leveleket, a gumót 10 cm mélyre kell ültetni. Lehet cserépbe is, de a kertbe is ki ültethetjük. Rendszeresen kell öntözni, havonta egyszer tápoldatozzuk. Télre be kell vinni a lakásba. A gumót talaj nélkül, teljesen szárazon kell tárolni. <p>A csodagumó sok sarjgumót fejleszt. Ezeket felhasználhatja szaporításra. A virágjáról pedig még azt érdemes tudni, hogy kellemetlen szagot áraszt, ezért jobb, ha a növényt virágzáskor kinn tartjuk. A leopárdkontyvirág testvére a világ legnagyobb virágú növénye, a tintabuzogány (Amophophallus titanum).
Áztassa be a magot 24 órával a vetés előtt egy cserépben, kb. 21 fokos vízbe. A magot ezután ültesse jó vízáteresztő-képességű, humuszban gazdag talajba. Gyors fejlődésű növény.
Koratavasszal, a kihajtást megelőzően a befelé növő, árnyékoló, torzító hajtásokat, ágakat kell vissszametszeni.
Az Ön növénye a lándzsabunkó (Guzmania sp.) a broméliák közé tartozik. A broméliafélék közös tulajdonsága, hogy a levélrozetta közepéből kifejlődő virágzat elnyílása után a tőlevélrózsa elpusztul. Nem kell viszont kidobnunk a növény, mivel ezzek egyidőben a tő mellett apró sarjak képződnek. Gondos ápolással (meleg, párás környezet, laza szerkezetű talaj, rendszeres locsolás) 2-3 év alatt ismét virágba borul. További érdekességeket olvashat e növényről alábbi cikkünkben: