1506. Bajban a magyar óriásnyúl
Mentsük meg a magyar óriásnyulat! A segélykiáltást a fajta tenyésztőinek országos egyesülete tette közzé. Nem hatástalanul, mert szerencsére egyre többen foglalkoznak a tenyésztésével.
Mentsük meg a magyar óriásnyulat! A segélykiáltást a fajta tenyésztőinek országos egyesülete tette közzé. Nem hatástalanul, mert szerencsére egyre többen foglalkoznak a tenyésztésével.
Még néhány évvel ezelőtt, ha valaki szintetikus mérgek nélkül szerette volna megtermelni családja számára a zöldségféléket, esetleg gyümölcsöket, akkor tulajdonképpen csak a „természet jóindulatában” bízhatott. Mára szerencsére elég sok megoldás áll rendelkezésre a vegyszermaradékok nélküli, egészséges, tápértékben gazdag élelmiszer megtermesztéséhez. Az alábbiakban összefoglalnám a lehetőségeket.
A húsok finomabbak, porhanyósabbak lesznek, ha, pácoljuk őket. Most egy különleges páclét mutatunk csirke-, és pulykahúshoz.
Az utóbbi hónapokban több helyen is feltűnt a faj 2 képviselője, de nem gondoltuk volna, hogy egyikük épp a fővárosban köt ki. Feltehetően a Duna vonzotta Budapestre, táplálkozó területein befagytak a vizek, a komoly hótakaró miatt nem jut táplálékhoz.
A nyílgyökér az egyik legszebb dísznövények egyike, de sajnos szobában való tartáshoz kevésbé ellenálló. Sokszor összetévesztik a CALATEA-val, de különbözik tőle a kisebb mérete (ritkán haladja meg a 25-30 cm) valamint a kúszó hajtások lassú növekedése miatt.
A műtrágyákon található Ntrogén-Foszfor-Kálium (NPK) arányszámok, a műtrágyában található makroelemek egymáshoz viszonyított arányát jelölik, tehát nem azt, hogy 1 négyzetméterre hágy g tápanyag kiszórása javasolt. Ez azért fontos, mert levélzöldségek ill. levéldísznövények esetén alapvető tápanyag a nitrogén; addig a virágzó növényeknél a foszfor és a kálium mennyisége a fontos. Érdemes tehát olyan összetett műtrágyát vásárolni, amely már eleve össze van állítva a növény igényeinek megfelelően.
A laza, humuszban gazdag és mindig kissé nedves talajt kedvelik a kállák. Napos fekvésben sokat párologtatnak, ezért gyakran kell öntöznünk. A pangó vizet nem kedvelik, a megvastagodott gyökerek könnyedén elrothadhatnak. A vizen kívül - vegetációs időszakban - hetenkénti( virágos növények számára kifejlesztett általános) tápoldatozást is igényel.
A gumó elültetése után 1(-2) héttel ki kell hogy hajtson, további kb. 1 hónap a szárnövekedés időszaka, aminek végében ott lapul a virágbimbó. Elnyílás után a virágszárat vágjuk vissza, ápoljuk rendzseresen, nyáron, ha lehet állítsuk a szabdba. Ősszel csökkentsük az öntözését, hagyjuk hogy a levelek elszáradjanak. Ekkor vegyük ki a földből a gumót, néhány hétig pihentessük, majd novembertől ismét elültethető és virágoztatható.<p>A hibiszkusz számára az a legoptimálisabb, ha egész télen 12-14 fok körüli világos helyiségben telelhet, de a 8-10 fok sem túl hideg számára.
Köszönöm szerkesztőségünk Nevében!
Valószínű, hogy a virágboltban hűvösebb volt és emellett magasabb a páratartalom, mint a meleg szobában, ezért inkább gyakoribb locsolást javasolnék. Kezdetnek érdemes egy vízfűrdőd adni a kókadó növénynek: kb fél órára egy lavor vízbe kéne állítani a növény, ami alatt fel tudja szívni magát vízzel, majd hagyni, hogy a felesleges víz kicsöpögjön, s utána visszaállítani a tálcájára. Ha úgy találja, hogy földje kiszáradt, újra lehet locsolni.