1506. Bajban a magyar óriásnyúl
Mentsük meg a magyar óriásnyulat! A segélykiáltást a fajta tenyésztőinek országos egyesülete tette közzé. Nem hatástalanul, mert szerencsére egyre többen foglalkoznak a tenyésztésével.
Mentsük meg a magyar óriásnyulat! A segélykiáltást a fajta tenyésztőinek országos egyesülete tette közzé. Nem hatástalanul, mert szerencsére egyre többen foglalkoznak a tenyésztésével.
Még néhány évvel ezelőtt, ha valaki szintetikus mérgek nélkül szerette volna megtermelni családja számára a zöldségféléket, esetleg gyümölcsöket, akkor tulajdonképpen csak a „természet jóindulatában” bízhatott. Mára szerencsére elég sok megoldás áll rendelkezésre a vegyszermaradékok nélküli, egészséges, tápértékben gazdag élelmiszer megtermesztéséhez. Az alábbiakban összefoglalnám a lehetőségeket.
A húsok finomabbak, porhanyósabbak lesznek, ha, pácoljuk őket. Most egy különleges páclét mutatunk csirke-, és pulykahúshoz.
Az utóbbi hónapokban több helyen is feltűnt a faj 2 képviselője, de nem gondoltuk volna, hogy egyikük épp a fővárosban köt ki. Feltehetően a Duna vonzotta Budapestre, táplálkozó területein befagytak a vizek, a komoly hótakaró miatt nem jut táplálékhoz.
A nyílgyökér az egyik legszebb dísznövények egyike, de sajnos szobában való tartáshoz kevésbé ellenálló. Sokszor összetévesztik a CALATEA-val, de különbözik tőle a kisebb mérete (ritkán haladja meg a 25-30 cm) valamint a kúszó hajtások lassú növekedése miatt.
Sajnos tűz ellen nincs orvosság. Amennyiben nem az egész szobafenyőt érintette az égés, akkor túl fogja élni, de a megperzselődött részek már nem lesznek a régiek. Érdemes megfürdetni a növényt, ill. hagyni, hogy kiheverje a sokkot.
A kertben termesztett növények nem igazán tartalmaznak D-vitamint, viszont a gombák, a tengeri halak, a tojás, a vaj, a máj annál inkább. Ezenkívül napi 10 percnyi napsütés is D-vitaminnal tölt fel minket.
A gyompálma azon ritka pálmafélék közé tartozik, amely szobai körülmények között is virágzik és termést érlel, amiről mag gyüjthető a szaporításhoz.<p>A gyompálmának a magjai kemény héjúak, ezért a sikeres csíráztatáshoz egy napra meleg vízbe kell áztatni. Ezután homokos tőzegbe kell rétegezni a magokat. Érdemes a csíráztató edényt műanyag fóliával lefedni, hogy ezáltal biztosítsuk számára a magasabb páratartalmat. Fontos, hogy 25 fok körüli hőmérsékelen kell tartani a magokat, ez segíti elő a kelést. Biztosítsuk a folyamatos vízutánpótlást rendszeres öntözéssel. Sok sikert!
A koreai jegenyefenyő (Abies koreana) igazán impozáns fenyő faj, igényességén túl jellemzője, hogy rendkívül lassú növekedésű, ezért meggondolandó, hogy érdemes e próbálkozni magvetésével. Ráadásul a különböző jegenyefenyő fajok kereszteződhetnek egymással, ezért gyakran előfordul, hogy hibrid - nem tisztán koreai - magoncok kelnek ki a magvetésből.
Mivel az időjárási körülmények a fenyő javára válnak nagy az esélye, hogy meg fog maradni a fácska! Biztosat én nem mondhatok, csak azt, hogy idővel ki fog derülni!