1506. Bajban a magyar óriásnyúl
Mentsük meg a magyar óriásnyulat! A segélykiáltást a fajta tenyésztőinek országos egyesülete tette közzé. Nem hatástalanul, mert szerencsére egyre többen foglalkoznak a tenyésztésével.
Mentsük meg a magyar óriásnyulat! A segélykiáltást a fajta tenyésztőinek országos egyesülete tette közzé. Nem hatástalanul, mert szerencsére egyre többen foglalkoznak a tenyésztésével.
Még néhány évvel ezelőtt, ha valaki szintetikus mérgek nélkül szerette volna megtermelni családja számára a zöldségféléket, esetleg gyümölcsöket, akkor tulajdonképpen csak a „természet jóindulatában” bízhatott. Mára szerencsére elég sok megoldás áll rendelkezésre a vegyszermaradékok nélküli, egészséges, tápértékben gazdag élelmiszer megtermesztéséhez. Az alábbiakban összefoglalnám a lehetőségeket.
A húsok finomabbak, porhanyósabbak lesznek, ha, pácoljuk őket. Most egy különleges páclét mutatunk csirke-, és pulykahúshoz.
Az utóbbi hónapokban több helyen is feltűnt a faj 2 képviselője, de nem gondoltuk volna, hogy egyikük épp a fővárosban köt ki. Feltehetően a Duna vonzotta Budapestre, táplálkozó területein befagytak a vizek, a komoly hótakaró miatt nem jut táplálékhoz.
A nyílgyökér az egyik legszebb dísznövények egyike, de sajnos szobában való tartáshoz kevésbé ellenálló. Sokszor összetévesztik a CALATEA-val, de különbözik tőle a kisebb mérete (ritkán haladja meg a 25-30 cm) valamint a kúszó hajtások lassú növekedése miatt.
A tölcsérjézmin (Diapladenia sp.) a napos, félárnyékos, meleget helyet, nedves talajt kedveli. Túl alacsony páratartalmú szobában levelei összesodródnak, virágai lehullanak. Érdemes kavicsrétegből párologtató felületet készíteni a cserepe köré, és azt locsolni, hogy a túl száraz levegőt elkerüljük.
A pálmaliliom nem igényes növény, nem jellemző rá a betegeskedés sem. Előfordulhat viszont, hogy az öntözéssel lehet valami gondja. Mint a kevés víz, de a túlöntözés is okozhat ilyen tüneteket. Az alábbi cikk alapján érdemes megvizsgálni a gyökérzetét, és átültetni ha szükséges.
A föld felszínén megjelenő penész valószínű, hogy a túlöntözés jele. Ezt elősegítheti, ha a talaj tömött, tápanyagban gazdag. A két öntözés között- főleg télen- érdemes hagyni, hogy a föld felső része kiszáradjon, s csak akkor locsolni. Az is segíthet, hogyha nem a talajra, hanem a növény alatti tálcába öntözünk.
A talajlakó kártevők ellen két készítmény engedélyezett, mégpedig a Basudin 10 G és a Diazinon 10 G rovarölő granulátumok, melyeknek ugyan az a hatóanyaguk (diazinon). Vetés vagy palántázás előtt egyszerűen a föld felszínére (vagy a komposztdomb felső rétegébe)kell szórni 5 g/nm adagban. Az említett készítmények hatása hosszú (2-3 hónap), ezért korai zöldségféléknél és korai burgonyában nem szabad őket alkalmazni. Télen a pajorok mélyebbre vándorolnak, ilyenkor nem érdemes ellenük védekezni, a tavaszi felmelegedéssel ők is feljebb húzódnak, akkor kell kiszórni a granulátumot.
Igen, valószínű, hogy a hirtelen levegőváltozás okozott egy kisebb sokkhatást a hibiszkusznak és a meleg miatt hullajtja el a leveleit. Ha visszametszve a padláson telelteti a virágot, majd jövő tavasszal ismét a szabadba viszi, akkor még erősebb és gazgagabban virágzó hibiszkuszbokrot remélhet.