1696. Mit tegyünk, ha nem csak füvet szeretnénk talajtakarónak a kertünkbe?
Nem mindenki szeretne az egész kertjében füvesíteni. Nekik kiváló megoldás lehet más talajtakaró növények ültetése. Lássuk, hová, milyen növény a legideálisabb!
Nem mindenki szeretne az egész kertjében füvesíteni. Nekik kiváló megoldás lehet más talajtakaró növények ültetése. Lássuk, hová, milyen növény a legideálisabb!
A darázsfészek sokunk számára "nagyi sütije". Most az eredeti receptet mutatjuk meg, de a darázsfészek tölteléke lehet kakaó, dió, fahéj, vagy mák is, kinek-kinek kedve és ízlése szerint. Nagyon finom, egy dologra kell csak ügyelni az elkészítésénél: ne süssük túl, mert akkor finom ha puha marad.
A legtöbb kertben ilyenkor már túl vannak az első fűnyíráson. Egyre többet tartózkodunk a szabadban, kezdődik a gyep folyamatos igénybevételének időszaka. Azt minden kerttulajdonos tudja, hogy az elkövetkező hónapokban a fűnyírás lesz az elsődleges kerti program. A nyár közeledtével pedig az öntözőberendezést is be kell üzemelni. Az azonban már nem olyan nyilvánvaló, hogy a szép és ellenálló gyepnek tápanyagra is szüksége van.
Ilyenkor tavasszal "beindulnak" a kertünk növényei. Meg kell metszeni a bokrainkat, gyümölcsfáinkat, virágainkat. De hogyan csináljuk, hogy a kertünk díszei maradjanak egész őszig?
Csúnyák, böknek, és némelyik virágkelyhe döglött patkányt is rejthet. Mutatjuk a Föld szerintünk legrondább, legbüdösebb, és legfurcsább virágait!
A kép alapján egyértelműen nem látszik hogy pontosan melyik, de úgy tűnik, hogy a diófa kérgét egy kártevő támadta meg. Legfontosabb teendő tavaszra marad, mindenképp télvégi lemosó permetezésben kell részesíteni a fát, a felnyílt kérget kefével érdemes lekaparni előtte, hogy a permetlé ott is teljesen beborítsa a fát.
A szelídgesztenye valóban jobban termékenyül, ha nem csak egy, hanem több példányát ültetjük kertünkbe. A szelídgesztenye egyivarú (virága csak vagy női vagy hímvirág), és egylaki (tehát mind a női, mind hím megtalálható egy fán). Viszont gyakran előfordul, hogy az egyik hamarabb virágzik, mint a másik (nőelőző), és így a kívánt megporzás elmarad. Ültetvényekben 4-5 soronként szoktak egy pollenadó fajtát ültetni.
A klíviát viszonylag ritkán kell átültetni, ilyenkor tápanyagban gazdag virágföldet válasszunk számára. A klíviát a tövétől óvatosan leválasztott erős sarjakról lehet szaporítani, vigyázva, hogy törékeny gyökereiből minnél többet megóvjunk. Legjobb időpont erre a virágzás után, tavasszal adódik, mikor könnyen begyökeresednek a sarjak. Mindenképp érdemes megpróbálkozni a levágott gyökerű sarj átültetésével is, de nem biztos hogy túl fogja élni a beavatkozást.
Sajnos kimondottan hibiszkuszról szóló könyvet nem ismerek, de mint gyakori szoba-, illetve dézsás növény a legtöbb ilyen témájú könyvben szerepelni szokott.
Fagyérzékenysége miatt valószínű, hogy nem elterjed nálunk ez a fajta, de érdemes lenne megpróbálni Kerti címtárunk Díszfaiskolai termesztőitől vagy kértészeteitől egy árajánlatot kérni, hátha ők termesztenek vagy forgalmaznak hasonló fajtát.