1696. Mit tegyünk, ha nem csak füvet szeretnénk talajtakarónak a kertünkbe?
Nem mindenki szeretne az egész kertjében füvesíteni. Nekik kiváló megoldás lehet más talajtakaró növények ültetése. Lássuk, hová, milyen növény a legideálisabb!
Nem mindenki szeretne az egész kertjében füvesíteni. Nekik kiváló megoldás lehet más talajtakaró növények ültetése. Lássuk, hová, milyen növény a legideálisabb!
A darázsfészek sokunk számára "nagyi sütije". Most az eredeti receptet mutatjuk meg, de a darázsfészek tölteléke lehet kakaó, dió, fahéj, vagy mák is, kinek-kinek kedve és ízlése szerint. Nagyon finom, egy dologra kell csak ügyelni az elkészítésénél: ne süssük túl, mert akkor finom ha puha marad.
A legtöbb kertben ilyenkor már túl vannak az első fűnyíráson. Egyre többet tartózkodunk a szabadban, kezdődik a gyep folyamatos igénybevételének időszaka. Azt minden kerttulajdonos tudja, hogy az elkövetkező hónapokban a fűnyírás lesz az elsődleges kerti program. A nyár közeledtével pedig az öntözőberendezést is be kell üzemelni. Az azonban már nem olyan nyilvánvaló, hogy a szép és ellenálló gyepnek tápanyagra is szüksége van.
Ilyenkor tavasszal "beindulnak" a kertünk növényei. Meg kell metszeni a bokrainkat, gyümölcsfáinkat, virágainkat. De hogyan csináljuk, hogy a kertünk díszei maradjanak egész őszig?
Csúnyák, böknek, és némelyik virágkelyhe döglött patkányt is rejthet. Mutatjuk a Föld szerintünk legrondább, legbüdösebb, és legfurcsább virágait!
Az Ön által felvázolt megoldásnál talán egyszerűbb, ha a talaj lúgosságát savanyú kémhatású talajjavító anyagok bekeverésével csökkenti pl. savanyú kémhatású műtrágyákkal, tőzeggel, homokkal.<p>Az is egy megoldás lehet, ha a talajt kitermeli a növények helyén és a gödröket savanyú kémhatású anyaggal, pl. osli tőzeggel tölti fel. Ez azonban csak addig hatásos, amíg a gyökerek el nem érik az eredeti talajt.<p> Én azt javaslom, hogy mégis inkább válasszon mészkedvelő növényeket pl. fügét, rózsát, mandulát.
A csirketelepről származó ürülék és a fák betegsége között elvileg lehet összefüggés. A vizeletben található K- és H-ionok kiszoríthatják a talajból a Mg-ionokat, ami által a növények mutathatnak Mg-hiányos tüneteket. <p>A Mg a klorofill egyik alkotórésze, a fotoszintézis folyamatában nélkülözhetetlen. Az Ön által leírt tüneteket is okozhatja a Mg-hiány: a gyümölcsök aprók, gyenge minőségűek, s idő előtt lehullnak. A Mg-hiánytünet kezdete azonban az, hogy a hosszú vegetatív hajtások idősebb, alsó levelein az erek közötti levélrészek halvány sárgák lesznek, az erek melletti szövetrészek viszont zöldek maradnak. Erős hiány esetén a leveleken a foltok összeolvadnak, a levelek besodródnak, lehullanak. Magnézium-hiányra az alma érzékeny. Ha ezeket a tüneteket tapasztalta, akkor talán ezzel lehet a gond. <p>Mindenképpen javaslom a talajtani és a növények levél analitikai vizsgálatát. Csak az eredmények ismeretében lehet bármilyen következtetést levonni.
Az articsóka középkötött, jó vízgazdálkodású talajt szeret. Tápanyagigényes. Tőosztással és magvetéssel szaporítják. Ápolásában nagy hangsúlyt kell fektetni a gyomirtásra és a talajtakarásra, hogy talaja mindig kellően nedves legyen. Hidegtűrő, de a kemény fagyokat nem bírja, ezért földdel és szalmával takarjuk be télen a töveket. Betakarítani akkor lehet, ha a belső, ún. "szívlevelek" már húsosak, s még nem nyílt szét a bimbó. Az articsóka termesztéséről többet is megtudhat az alábbi cikkből.
Annak, hogy rózsája levelei sárgultak több oka is lehet pl. gombás betegség. <br>A rózsatövek alá 8-10 cm vastagon terítse szét a mulcsanyagot, tavasszal a metszés után. Az érett istállótrágya egy ideális mulcsanyaga a rózsának, mivel azonkívül, hogy tápanyagforrást jelent számára, a talaj hőmérsékletének és nedvességének megőrzésében is hatásos.
Igen, vissza kell vágni. Amikor a tavaszi fagyok elmúltak leszedheti a téli takarást, majd vágja vissza az előző évi hajtásait!