1706. Hogyan védekezzünk az almafalisztharmat ellen?
Az almafalisztharmat (Podosphaera leucotricha) fehér, lisztszerű bevonat a sarjhajtásokon, a leveleken, a virágokon és a fiatal terméseken. Hogyan védekezzünk ellene?
Az almafalisztharmat (Podosphaera leucotricha) fehér, lisztszerű bevonat a sarjhajtásokon, a leveleken, a virágokon és a fiatal terméseken. Hogyan védekezzünk ellene?
A ventúriás varasodás (Venturia inaequalis) élősködő a leveleket, virágokat és terméseket és a sarjhajtásokat egyaránt megtámadja. A levéllemezek mindkét oldalán koromszerű, különböző nagyságú foltok képződnek a virágokon, és a terméseken is. Az erősen fertőzött virágok és kis termések lepotyognak. A nagyobb terméseken különböző alakú és nagyságú szürkésfekete foltok találhatók, a termések torzulnak és megrepedeznek.
Az énekes madarak a legszorgosabbak a rovarkártevők biológiai szabályozásában. Énekesmadaraink közismert fajait, a nagy hollóktól kezdve a kisebb cinegéken át egészen a kicsi ökörszemig a legtöbb ember jól ismeri. Lássuk, mit tesznek kertünk növényeinek egészségéért!
A kínai boróka (Juniperus chinensis, syn. J. xpfitzeriana) hibrid eredetű fekvőboróka, a kínai és a nehézszagú boróka természetes kereszteződéséből származik. 2 méterig növő, szélesen elterülő cserje.
A Tiszafa 10-15 méter magas, tövétől tágas, szabálytalan koronájú fa vagy bokor. A fő dísze sötétzöld színű, örökzöld lombja. Piros termése a nyár második felében díszít.
Kedves Téglásiné! Jól tűri a száraz levegőt, huzatot, a vízmentes időszakokat, ragyogó napsütést. Télen azonban elpusztul, ha huzamosabb ideig túlöntözik. A baj megelőzéseképp neveljük inkább égetett agyagcserépben, ami felszívja és elpárologtatja a felesleges vizet. Szélesebb, laposabb tálba ültessük, amelyet néhány év alatt benő. 60-80 cm magasságot ér el. B típusú virágföldet kíván. Az alacsony hőmérséklet, a hideg vizes öntözés, a tavaszi erős napsütés a levelek kifakulását, elvizenyősödését, és elhalását, valamint gyökérpusztulást okoznak. Ha a növény töve elrothad, és tőből kidől, a növény megfázott, a tünet magas páratartalmú helyen, túlöntözéskor, nagy hőingadozás esetében lép fel. A túlöntözés levélfoltosodást is okozhat. Hasonló tünetek jelentkezhetnek fényhiány esetén is.
Kedves Érdeklődő, sok ilyen van: rebarbara, a torma, póréhagyma, sóska, bimbóskel, kelkáposzta és a petrezselyem, saláta, hagyma.
Kedves Érdekéődő! Úgy olvasom itt több probléma is van: Az egyenletes fejlődés érdekében a legjobb a sárkányfa számára a félárnyékos hely, ahol a növényt közvetlen napfény csak a nap leghidegebb óráiban éri. Szerintem egyszerűen túlöntözi, de nincs kép, az segítene. A talajt tartsuk nyirkosan, de kerüljük a túlzott öntözést is, mindig hagyjuk a földjét száradni pár napig két öntözés között. Túlöntözéskor könnyen megindulhat a gyökérrothadás. A téli hónapokban kevesebbet öntözzük, főként, ha a hőmérséklet nagyon alacsony. A sárkányfa kedveli a párás levegőt. Helyezzük cserepét agyaggolyókkal teli tálcára. Rendszeresen permetezzük vízzel, ügyelve, hogy a levelei megszáradjanak, mielőtt közvetlen napfény éri őket. Érzékeny a takácsatkára és az üvegházi molytetűre. Fény hiányában és hűvös száraz helyen a levelek csúcsa elszárad. Ha a sárkányfa túl kevés fényt kap csökkenhet a levelek színének intenzitása.A hirtelen levélhullás a szárazságnak a vízhiánynak vagy a nedvességhiánynak köszönhető.
Tisztelt Kérdező! A rendelkezésre álló korlátozott képi információ alapján a növény nagy valószínűséggel a rubus arcticus fajhoz tartozik, termése ehető. Ahogy korábban írtam, a növény virágáról, vagy érett terméséről készített kép biztosabb behatárolásra adna lehetőséget, ezért ha a későbbiek folyamán tud ilyet küldeni, szívesen pontosítanám a meghatározást.Tisztelettel: Mezős Balázs
Kedves Érdeklődő! Jó lett volna egy kép a karácsonyi kaktuszról, így nehéz. Annyi biztos, hogy a nyugalmi időszak elmúltával (bimbók megjelenésekor) öntözni kell bőven. Ha a csapvíz kemény, akkor használjunk esővizet. Két öntözés között hagyjuk a talaját kissé kiszáradni.Valamint nem elég öntzni, magas páratartalomra van szüksége, ezért gyakran permetezzük a leveleket, a cserepet pedig állítsuk nedves kavicsrétegre. A diffenbachia nedve, amely a szárban és levélben van, valóban mérgező, szembe és szájba kerülve gyulladást okozhat. Ezért terjedt el róla a hír nem alaptalanul, de ha a gyermeket megtanítjuk arra hogy csak azt a zöldet egye meg amit mi adunk, akkor talán nem kell kidobni szép növényünket. Mindenesetre ha daraboljuk a diffenbachiát érdemes azt kesztyűben végezni