1731. Melyek a dísznövényeinkre legkártékonyabb bogarak?
Nehéz a kiválasztásuk, mert több ezer fajból sokaknak a lárvája is kártékony növényeinkre, nem csak a kifejlődött egyede. Lássuk a leggyakoribb kártevő bogarakat!
Nehéz a kiválasztásuk, mert több ezer fajból sokaknak a lárvája is kártékony növényeinkre, nem csak a kifejlődött egyede. Lássuk a leggyakoribb kártevő bogarakat!
A barátcserje (Vitex agnus-castus) a verbénafélék családjába tartozik. Már az ókorban is ismerték a gyógyító hatását, és a termékenység istennőjének Hérának szentelték. Az ókori Rómában a szűziesség jelképe volt, szerzetesek hozták be Közép- Európába, mert a növény őrölt magját ették, hogy a cölibátusi fogadalmukat gond nélkül be tudják tartani.
Április van. Ilyenkor minden lelkes kertész igyekszik kiskertjében tölteni szabadidejét és a virágzó gyümölcsfákban gyönyörködik. Ahhoz, hogy a szépen virágba boruló fákon sok és egészséges termés teremjen, érdemes megelőző intézkedéseket tenni.
Ilyenkor áprilisban kelnek ki az áttelelő tarka szőlőmolyok lepkéi. Érdemes felmérnünk a kártevők mennyiségét, és ha szükséges, védekezni is. Lássuk, kik ezek a kártevők és mit kell tennünk, hogy ne károsítsák a szőlőnket!
A babarózsa is egyike a korán virágzó díszcserjéinknek, melyek még a lombfakadás előtt bontják szirmaikat.
A kép alapján egyértelműen nem látszik hogy pontosan melyik, de úgy tűnik, hogy a diófa kérgét egy kártevő támadta meg. Legfontosabb teendő tavaszra marad, mindenképp télvégi lemosó permetezésben kell részesíteni a fát, a felnyílt kérget kefével érdemes lekaparni előtte, hogy a permetlé ott is teljesen beborítsa a fát.
A szelídgesztenye valóban jobban termékenyül, ha nem csak egy, hanem több példányát ültetjük kertünkbe. A szelídgesztenye egyivarú (virága csak vagy női vagy hímvirág), és egylaki (tehát mind a női, mind hím megtalálható egy fán). Viszont gyakran előfordul, hogy az egyik hamarabb virágzik, mint a másik (nőelőző), és így a kívánt megporzás elmarad. Ültetvényekben 4-5 soronként szoktak egy pollenadó fajtát ültetni.
A klíviát viszonylag ritkán kell átültetni, ilyenkor tápanyagban gazdag virágföldet válasszunk számára. A klíviát a tövétől óvatosan leválasztott erős sarjakról lehet szaporítani, vigyázva, hogy törékeny gyökereiből minnél többet megóvjunk. Legjobb időpont erre a virágzás után, tavasszal adódik, mikor könnyen begyökeresednek a sarjak. Mindenképp érdemes megpróbálkozni a levágott gyökerű sarj átültetésével is, de nem biztos hogy túl fogja élni a beavatkozást.
Sajnos kimondottan hibiszkuszról szóló könyvet nem ismerek, de mint gyakori szoba-, illetve dézsás növény a legtöbb ilyen témájú könyvben szerepelni szokott.
Fagyérzékenysége miatt valószínű, hogy nem elterjed nálunk ez a fajta, de érdemes lenne megpróbálni Kerti címtárunk Díszfaiskolai termesztőitől vagy kértészeteitől egy árajánlatot kérni, hátha ők termesztenek vagy forgalmaznak hasonló fajtát.