1731. Melyek a dísznövényeinkre legkártékonyabb bogarak?
Nehéz a kiválasztásuk, mert több ezer fajból sokaknak a lárvája is kártékony növényeinkre, nem csak a kifejlődött egyede. Lássuk a leggyakoribb kártevő bogarakat!
Nehéz a kiválasztásuk, mert több ezer fajból sokaknak a lárvája is kártékony növényeinkre, nem csak a kifejlődött egyede. Lássuk a leggyakoribb kártevő bogarakat!
A barátcserje (Vitex agnus-castus) a verbénafélék családjába tartozik. Már az ókorban is ismerték a gyógyító hatását, és a termékenység istennőjének Hérának szentelték. Az ókori Rómában a szűziesség jelképe volt, szerzetesek hozták be Közép- Európába, mert a növény őrölt magját ették, hogy a cölibátusi fogadalmukat gond nélkül be tudják tartani.
Április van. Ilyenkor minden lelkes kertész igyekszik kiskertjében tölteni szabadidejét és a virágzó gyümölcsfákban gyönyörködik. Ahhoz, hogy a szépen virágba boruló fákon sok és egészséges termés teremjen, érdemes megelőző intézkedéseket tenni.
Ilyenkor áprilisban kelnek ki az áttelelő tarka szőlőmolyok lepkéi. Érdemes felmérnünk a kártevők mennyiségét, és ha szükséges, védekezni is. Lássuk, kik ezek a kártevők és mit kell tennünk, hogy ne károsítsák a szőlőnket!
A babarózsa is egyike a korán virágzó díszcserjéinknek, melyek még a lombfakadás előtt bontják szirmaikat.
A diónak rozsdás betegsége nincs, viszont egy gomba és egy baktérium is okozhat levélfoltosságot, ami a levelek kilyukadásához vezethet. Ősszel érdemes összegyűjteni és elégetni a lehullott leveleket, ha ez nem lehetséges fertőtleníteni kell a leveleket, ill. hajtásnövekedés kezdetétől cineb, mankoceb hatóanyagú szerrel lehet permetezni diófánkat.
Üvegházi termesztés során előfordulhat, hogy hőkár éri a paprikát, ez okozhat barnás elszíneződést a bogyón. A hőkár gyakori szellőztetéssel megoldható. Túlzott permetszeradag vagy nappali nagy melegben alkalmazott permetezés is okozhat égésfoltokat.
Magyarországon számos fűz fajjal találkozhatunk a természetes vegetációban és mégtöbb nemesített fajtával a faiskolákban. <p>Ezek közül természetesen csüngő habitusú a szomorúfűz (Salix alba ´Tristis´) míg ennek alapváltozata a fehér fűz (Salix alba) a folyópartjainkon megtalálható fűzerdők alapfaja, amire nem jellmező a ´szomorúság´. Kisebb termetű fa a kecskefűz (Salix caprea), vagy a spirálfűz (Salix matsudana ´Tortuosa´), melynek göcsörtös vesszői a virágkötészetben használatosak. Bokros növekedésű a cinegefűz (Salix rosmarinifolia) vagy bíborfűz (Salix purpurea), melynek vesszőit kosárfonásra használják. <p> Divatos változatok manapság, az 1-1,5 m magas törzsre oltott fűzek, melyek csüngő ágaival nagyon mutatós szoliter növény. A kép alapján sajnos nem lehetséges az ön példányának pontos fajtáját megállapítani.
Az oltás vegetatív szaporítási mód, amelyet a kertészetben széles körben alkalmaznak. A kaktusz egy darabját egy könnyen növekedő másik kaktusznövényre, az alanyra oltjuk. Az alany serkenti a nemes növekedését és ellátja azt tápanyagokkal - mint ahogy az a saját hajtáscsúcsával tenné. A képen látható kaktusz(ok) is ilyen technikával ´készülhettek´.
A szobai vagy fehér kála sarjhagymákról szaporítható házilag. Ősszel, átültetéskor késsel vágjuk le a sarjakat, és tegyük kisebb cserepekbe. Az így szaporított növények a fehér kála esetében kb. másfél év múlva, míg a színes fajták csak 3 év múltán hoznak virágot. <p>A liliom tartósan egy helyben maradhat, minél kevésbé háborgatjuk, annál bokrosabbá válik és gazdagabban virágzik. Eltérően a többi hagymás növénytől csak ha csökken virágzóképessége, akkor ültessük át.