1731. Melyek a dísznövényeinkre legkártékonyabb bogarak?
Nehéz a kiválasztásuk, mert több ezer fajból sokaknak a lárvája is kártékony növényeinkre, nem csak a kifejlődött egyede. Lássuk a leggyakoribb kártevő bogarakat!
Nehéz a kiválasztásuk, mert több ezer fajból sokaknak a lárvája is kártékony növényeinkre, nem csak a kifejlődött egyede. Lássuk a leggyakoribb kártevő bogarakat!
A barátcserje (Vitex agnus-castus) a verbénafélék családjába tartozik. Már az ókorban is ismerték a gyógyító hatását, és a termékenység istennőjének Hérának szentelték. Az ókori Rómában a szűziesség jelképe volt, szerzetesek hozták be Közép- Európába, mert a növény őrölt magját ették, hogy a cölibátusi fogadalmukat gond nélkül be tudják tartani.
Április van. Ilyenkor minden lelkes kertész igyekszik kiskertjében tölteni szabadidejét és a virágzó gyümölcsfákban gyönyörködik. Ahhoz, hogy a szépen virágba boruló fákon sok és egészséges termés teremjen, érdemes megelőző intézkedéseket tenni.
Ilyenkor áprilisban kelnek ki az áttelelő tarka szőlőmolyok lepkéi. Érdemes felmérnünk a kártevők mennyiségét, és ha szükséges, védekezni is. Lássuk, kik ezek a kártevők és mit kell tennünk, hogy ne károsítsák a szőlőnket!
A babarózsa is egyike a korán virágzó díszcserjéinknek, melyek még a lombfakadás előtt bontják szirmaikat.
Mivel a legtöbb pajzstetű több növényt is szívogat, leggyakrabban egy másik növénnyel hozzuk be lakásunkba e kártevőket. Mielőtt még nagyon elszaporodnának, tudunk ellenük hatásosan, mechanikai úton védekezni. Ronggyal vagy kefével mossuk le a pajzstetveket, próbáljuk meg az eldugott részekről is kipiszkálni őket. Heti többszöri mosdatással sikeres lehet a védekezés. A forgalomban lehet kapni olajos permetszereket, amelyekkel lefújva a növényt és a kártevőt, megfulladnak az állatok.
A hibiszkusz vagy mályvacserje (Hibiscus siriacus) világos helyen, esetleg teraszon folyamatosan hozza virágait. Ha nincs útban ilyenkor valóban nem érdemes megmetszeni, inkább elvirágzás után vagy a kora tavasz alkalmas erre. Áprilisban vagy augusztusban fejdugvánnyal szaporíthatjuk.
A fenyőrozsda az öttűs fenyőket támadja meg, amitől az ágak megvastagodnak, először az ágak majd akár az egész fa elpusztulhat. Egy másik betegség az erdeifenyő tűlevélhullásos betegségére jellemző, hogy a kórokozó által fertőzött tűleveleken, nagyítóval apró foltok láthatók(ilyen a rossz termőhely miatti levélhulláskor nem észlelhető). A lehullott tűleveleket júniusig el kell távolítani, mert innen indul a fertőzés, ha erre nincs lehetőség július-augusztusban gombaölőszeres védekezés válhat szükségessé.
Valószínű, hogy a szedrét botrítisz támadta meg, ellene helyes metszéssel és vegyszeresen is kell védekezni. Vegyszeres védelemre (háromszor kell végezni a virágzás kezdetétől) az iprodion, vinklozolin, procimidon hatóanyagú szerek használhatók.
A tuják hazánkban nem őshonos növények, s egyre nehezebben viselik a nagy évközi hőmérséklet és csapadékingadozást. Néhány gombás betegség is támadja, illetve molyok és pajzstetvek is élősködhetnek rajta. Azt, hogy egy magról nevelt tuja kevésbé bírná el éghajlatunkat és rövidebb életű, véleményem szerint nem reális.