Keresett kifejezés: “”

Cikkek (7346)

347

348

1731. Melyek a dísznövényeinkre legkártékonyabb bogarak?

Nehéz a kiválasztásuk, mert több ezer fajból sokaknak a lárvája is kártékony növényeinkre, nem csak a kifejlődött egyede. Lássuk a leggyakoribb kártevő bogarakat!

Részletek

1732. Nyár végétől virít a kertünkben a barátcserje

A barátcserje (Vitex agnus-castus) a verbénafélék családjába tartozik. Már az ókorban is ismerték a gyógyító hatását, és a termékenység istennőjének Hérának szentelték. Az ókori Rómában a szűziesség jelképe volt, szerzetesek hozták be Közép- Európába, mert a növény őrölt magját ették, hogy a cölibátusi fogadalmukat gond nélkül be tudják tartani.

Részletek

1733. Szín- és illatcsapdák: természetbarát védekezés a gyümölcsfák kártevői ellen

Április van. Ilyenkor minden lelkes kertész igyekszik kiskertjében tölteni szabadidejét és a virágzó gyümölcsfákban gyönyörködik. Ahhoz, hogy a szépen virágba boruló fákon sok és egészséges termés teremjen, érdemes megelőző intézkedéseket tenni.

Részletek

1734. Hogyan védekezzünk a tarka szőlőmoly ellen?

Ilyenkor áprilisban kelnek ki az áttelelő tarka szőlőmolyok lepkéi. Érdemes felmérnünk a kártevők mennyiségét, és ha szükséges, védekezni is. Lássuk, kik ezek a kártevők és mit kell tennünk, hogy ne károsítsák a szőlőnket!

Részletek

1735. Babarózsa metszése tavasszal: így rengeteg virágot hoz

A babarózsa is egyike a korán virágzó díszcserjéinknek, melyek még a lombfakadás előtt bontják szirmaikat.

Részletek

347

Édenkertész (3184)

3181.
Mi lehet a pókhálószerű fehér rész a bonsai-on?

Tisztelt Balogh Ernő, A pókhálószerűség a leveleken nagy valószínűséggel takácsatkák jelenlétére utal. Ezek az apró, szabad szemmel alig látható kártevők száraz, meleg levegőn szaporodnak el könnyen, és tipikus tünetük a levelek fonákján képződő finom „pókhálós” szövedék. A bonsai számára ez komoly veszélyt jelenthet, ha nem kezelik. Teendők: Első lépésként törölje le a leveleket langyos vizes ruhával vagy permetezze le alaposan a növényt (különösen a levélfonákot). Zuhanyoztassa le a fát langyos vízzel, de ügyeljen arra, hogy a talaj ne legyen túlöntözve közben. Emelje a páratartalmat, mivel a takácsatkák a száraz levegőt kedvelik. Használhat párásító tálcát, spriccelheti a leveleket. Szükség esetén használjon atkaölő szert (pl. Biola vagy neem olaj tartalmú bio permet), lehetőleg biológiai eredetűt, hogy ne károsítsa a fa érzékeny gyökérzónáját. Fontos: vizsgálja meg a többi bonsait is, mert ezek a kártevők könnyen átterjednek egyik növényről a másikra. Üdv, Édenkertész

Részletek

3182.
rövid kérdés

válasz

Részletek

3183.
Mit kell a komposzthoz keverni, hogy talajként funkcionáljon?

Ahhoz, hogy a komposzt termőtalajként is használható legyen – vagyis ne csupán szervesanyag-utánpótlásként szolgáljon, hanem alkalmas legyen például veteményezésre vagy palántázásra is – érdemes néhány anyagot hozzákeverni. Az érett komposzt önmagában ugyanis túl tömény és szerkezetében is túl laza lehet a növények számára, ezért fontos a javítása. Elsőként érdemes kerti földet keverni hozzá, amely stabilizálja a szerkezetét és segíti a talajélet kialakulását. Ebből körülbelül azonos mennyiséget, azaz 1:1 arányban lehet a komposzthoz adni. Emellett durvább szemű homok hozzáadásával javítható a vízelvezetés – ez különösen agyagos vagy túl nedves komposzt esetén hasznos. A homok aránya általában 10–30% lehet a végső keverékből. Szükség esetén különféle ásványi anyagokkal is gazdagíthatjuk a komposztos keveréket. A zeolit például javítja a tápanyagmegkötő képességet és a vízháztartást, míg a kőzetőrlemények és agyagliszt mikroelemeket biztosítanak a növények számára. Biochar, azaz apróra tört faszén is keverhető bele, amely fokozza a talajéletet és javítja a nedvességmegtartó képességet.

Részletek

3184.
Hogyan lehetne megmenteni a selyemakácot?

Kedves Kérdező! A leírás alapján sajnos a selyemakác törzsén kialakult két nagy lyuk súlyos károsodásra utal, különösen, mivel ezek az esővíz hatására folyamatosan áznak, így a belső korhadás előrehaladása is valószínű. Az ilyen sebek gyakran abból adódnak, hogy a fa nem tudja megfelelően „lezárni” a metszési felületet, főleg ha túl nagy az ág átmérője, vagy nem megfelelő módon történt az eltávolítása. A helyzetet tovább rontja, ha a seb felfelé néz, mert ez megkönnyíti a víz bejutását és bent maradását, ami kedvez a korhadásnak és a kórokozók megtelepedésének. A legfontosabb most az lenne, hogy megakadályozza a további beázást. Erre ideiglenes megoldásként lehet alkalmazni valamilyen eső elleni fizikai védelmet, például fóliát, de csak úgy, hogy a seb tudjon szellőzni is, különben a pára bennrekedése tovább gyorsíthatja a bomlást. Olyan "tető" szerű takarás lehet megfelelő, amely nem érintkezik közvetlenül a sebbel, de megakadályozza a csapadék közvetlen bejutását. A lyukak kitöltése csak akkor lehet indokolt, ha a korhadás már megállt, és a fa stabil, életképes. Régebben fatapaszt vagy betont is alkalmaztak, de ez ma már nem javasolt, mert ezek nem mozognak együtt a fával, és több kárt okozhatnak, mint hasznot. Inkább természetes anyagokból készült, légáteresztő fatapaszok vagy méhviasz-alapú sebkezelők jöhetnek szóba, de ezek használata előtt nagyon fontos lenne egy szakértői (faápoló arborista) vélemény. Előfordulhat, hogy a korhadás már olyan mértékű, hogy a fa szerkezeti stabilitása is veszélyben van, ilyenkor a kivágás lehet az egyetlen biztonságos megoldás – különösen, ha a fa közlekedési út, épület vagy játszótér közelében áll. Javaslom, hogy a fa állapotának pontos felmérése érdekében kérjen arborista szakértői vizsgálatot. Ők speciális műszerekkel meg tudják mérni, milyen mély a korhadás, és van-e még esély a fa megmentésére.

Részletek