1736. Virágzó bokrok védőfal helyett
Mielőtt véglegesítené a cserjékből és fákból álló magánéleti védőfal tervét – legyen az egy sövény,vagy egy laza határ – van még néhány tényező, amit meg kell fontolni. Lássuk, milyen ötleteket ajánlhatunk!
Mielőtt véglegesítené a cserjékből és fákból álló magánéleti védőfal tervét – legyen az egy sövény,vagy egy laza határ – van még néhány tényező, amit meg kell fontolni. Lássuk, milyen ötleteket ajánlhatunk!
Az örökzöldek elrejtik a kertünket a kíváncsi tekintetek elől. Mutatjuk melyik a legjobb kerítésnek, sövénynek.
Ki látott már ketrecekben boldog tyúkokat? Valószínűleg kevesen, vagy senki, mert a mai ketrecekben bizony nincs boldogság. De majd jönnek az újak, amelyeket állatbarát technológiával szerelnek fel, ott jobban érzik majd magukat az állatok – állítják a módszer szorgalmazói. Ki tudja? Talán meg kellene kérdezni magukat az érintetteket, vagyis a tojótyúkokat is.
A falak alapvetőek. És az a jó bennük, hogy mindkét irányban működnek. Kizárják a külvilágot, és szabaddá teszik a belső világot. A falak megvédik azt, amit körbe vesznek. Ezért fontos, hogy miből építjük őket...
Az ehető gombákat nemcsak az erdőben szedhetünk, hanem otthon is termeszthetünk. Mutatjuk, mire kell figyelni!
A kép alapján egyértelműen nem látszik hogy pontosan melyik, de úgy tűnik, hogy a diófa kérgét egy kártevő támadta meg. Legfontosabb teendő tavaszra marad, mindenképp télvégi lemosó permetezésben kell részesíteni a fát, a felnyílt kérget kefével érdemes lekaparni előtte, hogy a permetlé ott is teljesen beborítsa a fát.
A szelídgesztenye valóban jobban termékenyül, ha nem csak egy, hanem több példányát ültetjük kertünkbe. A szelídgesztenye egyivarú (virága csak vagy női vagy hímvirág), és egylaki (tehát mind a női, mind hím megtalálható egy fán). Viszont gyakran előfordul, hogy az egyik hamarabb virágzik, mint a másik (nőelőző), és így a kívánt megporzás elmarad. Ültetvényekben 4-5 soronként szoktak egy pollenadó fajtát ültetni.
A klíviát viszonylag ritkán kell átültetni, ilyenkor tápanyagban gazdag virágföldet válasszunk számára. A klíviát a tövétől óvatosan leválasztott erős sarjakról lehet szaporítani, vigyázva, hogy törékeny gyökereiből minnél többet megóvjunk. Legjobb időpont erre a virágzás után, tavasszal adódik, mikor könnyen begyökeresednek a sarjak. Mindenképp érdemes megpróbálkozni a levágott gyökerű sarj átültetésével is, de nem biztos hogy túl fogja élni a beavatkozást.
Sajnos kimondottan hibiszkuszról szóló könyvet nem ismerek, de mint gyakori szoba-, illetve dézsás növény a legtöbb ilyen témájú könyvben szerepelni szokott.
Fagyérzékenysége miatt valószínű, hogy nem elterjed nálunk ez a fajta, de érdemes lenne megpróbálni Kerti címtárunk Díszfaiskolai termesztőitől vagy kértészeteitől egy árajánlatot kérni, hátha ők termesztenek vagy forgalmaznak hasonló fajtát.