1736. Virágzó bokrok védőfal helyett
Mielőtt véglegesítené a cserjékből és fákból álló magánéleti védőfal tervét – legyen az egy sövény,vagy egy laza határ – van még néhány tényező, amit meg kell fontolni. Lássuk, milyen ötleteket ajánlhatunk!
Mielőtt véglegesítené a cserjékből és fákból álló magánéleti védőfal tervét – legyen az egy sövény,vagy egy laza határ – van még néhány tényező, amit meg kell fontolni. Lássuk, milyen ötleteket ajánlhatunk!
Az örökzöldek elrejtik a kertünket a kíváncsi tekintetek elől. Mutatjuk melyik a legjobb kerítésnek, sövénynek.
Ki látott már ketrecekben boldog tyúkokat? Valószínűleg kevesen, vagy senki, mert a mai ketrecekben bizony nincs boldogság. De majd jönnek az újak, amelyeket állatbarát technológiával szerelnek fel, ott jobban érzik majd magukat az állatok – állítják a módszer szorgalmazói. Ki tudja? Talán meg kellene kérdezni magukat az érintetteket, vagyis a tojótyúkokat is.
A falak alapvetőek. És az a jó bennük, hogy mindkét irányban működnek. Kizárják a külvilágot, és szabaddá teszik a belső világot. A falak megvédik azt, amit körbe vesznek. Ezért fontos, hogy miből építjük őket...
Az ehető gombákat nemcsak az erdőben szedhetünk, hanem otthon is termeszthetünk. Mutatjuk, mire kell figyelni!
Az agyagos, levegőtlen, rossz vízáteresztő, nagyon kötött talajokat homok vagy perlit hozzáadásával és szalmás istállótrágya bekeverésével tudjuk lazítani. Érdemes odafigyelni, hogy kötött (agyagos) talajon kevesebb és ritkább K utánpótlásra van szükség.A termőréteg többnyire sekély, kevés humuszt és tápanyagot tartalmaz. A talaj levegőtlen, tömörödő. E hibákat kevés meszezéssel, szerves trágya beforgatásával tudjuk javítani, de segíthet a pillangós virágú vetemény, például lucerna vagy vörös here talajba forgatása is foszfátműtrágya kíséretében. Ez mind a talaj szerves humusz anyagainak gazdagítását célozza meg, ami javítja szerkezetet
Lehet dézsába ültetni, de különösen kell figyelni az edény méretére, és a tápanyag- valamint vízellátásra.Télre nyugodtan kint lehet hagyni.
Kedves Érdeklődő! Mivel kép nincs, több dologra is lehet gondolni. 1, Lehetéséges a perzselés is, ami tárpanyag-túladagolástól vagy túl tömény permetszertől származhat. Lehetséges? Elképzelhető, hogy a növény tövéhez szórt valamennyi szilárd műtrágyát, és ráöntözött?? ha igen, akkor perzselt részeket metssze vissza. 2, Mostanában gyakori a didimaszcella is, erről itt olvashat: http://www.edenkert.hu/novenydoktor/novenyvedelem/kertepites-szaradas-didimaszcella-tuja/2198/ 3, A leggyakoribb természetesen a tuja kabatínás hajtás- és ágpusztulása (hajtásbarnulás)A kórokozó gomba nem csak a tuján (Thuja), hanem a hamiscipruson (Chamaecyparis ), a ciprusokon (Cupressus) és a borókán (Juniperus) is súlyos károkat okozhat. Elsősorban a kálcium-, magnézium- és mangánhiányos területen fejlődő növényeket támadja meg. Megfelelő védekezéssel és időben történő felismeréssel a károk megelőzhetők és orvosolhatók. Komoly veszély a fiatal növényeket fenyegeti, melyek a fertőzés következtében elhalhatnak.Kabatina thujae, Kabatina juniperi. Az előző évben megfertőzött hajtásokon telel át, majd május közepétől a hajtások felületén található foltok felszakadnak, és az ott keletkező konídiumtelepek ősszel újra fertőznek. A kórokozó gomba sebzéseken jut a növénybe, ezért rovarkártétel és mechanikai sebzések esetén a fertőzés veszélye fokozottan fennáll.Kezdetben a hajtásvégek szürkészöldre színeződnek, majd fokozatosan elhalnak. Az egész növényt csak fiatal korban károsítja, többnyire csak a hajtáscsúcsok halnak el. A fertőzött hajtásokon 0,2-0,4 mm nagyságú, nagyítóval is látható fekete foltok, termőtestek találhatóak.Védekezés:Kálcium-, magnézium- és mangántrágyázással pótoljuk a nem megfelelő termőterület hiányosságait, erősítsük meg a növényt, ellenállóvá téve a kórokozóval szemben. Fontos időpont a május, amikor az áttelelt szaporítóképletek fertőzni kezdenek. Lehetőleg ezt megelőzve távolítsuk el és semmisítsük meg a fertőzött hajtásokat. Súlyos esetben illetve ültetvények esetében indokolt a gombaölőszeres kezelés.
Kedves Jutka! Mivel a goji (lycium vagy ördögcérna) gyakrlatilag nálunk gyomnövény, így nem nagyon tud termőre fordító praktikákat bevetni. Maximum jól vissza tudja metszeni, ezzel elősgíteni a bokrosodást és a virágzást (majd a termést)
A homoktövis-szüret kézzel – az ágak tövisei miatt – nagyon lassú, ezért nem számolhatunk nagyobb (30–40 kg/nap) teljesítményre. Gépi szürete sem megoldott, mert ehhez le kell metszeni a gyümölccsel teli ágakat. A homoktövist metszőollóval kell szüretelni vagyis a bokorról vagy a fáról /ha úgy metsszük fa lesz/ kb 8-10 cm kis ágakat kell levágni, amin a bogyók vannak.