1736. Virágzó bokrok védőfal helyett
Mielőtt véglegesítené a cserjékből és fákból álló magánéleti védőfal tervét – legyen az egy sövény,vagy egy laza határ – van még néhány tényező, amit meg kell fontolni. Lássuk, milyen ötleteket ajánlhatunk!
Mielőtt véglegesítené a cserjékből és fákból álló magánéleti védőfal tervét – legyen az egy sövény,vagy egy laza határ – van még néhány tényező, amit meg kell fontolni. Lássuk, milyen ötleteket ajánlhatunk!
Az örökzöldek elrejtik a kertünket a kíváncsi tekintetek elől. Mutatjuk melyik a legjobb kerítésnek, sövénynek.
Ki látott már ketrecekben boldog tyúkokat? Valószínűleg kevesen, vagy senki, mert a mai ketrecekben bizony nincs boldogság. De majd jönnek az újak, amelyeket állatbarát technológiával szerelnek fel, ott jobban érzik majd magukat az állatok – állítják a módszer szorgalmazói. Ki tudja? Talán meg kellene kérdezni magukat az érintetteket, vagyis a tojótyúkokat is.
A falak alapvetőek. És az a jó bennük, hogy mindkét irányban működnek. Kizárják a külvilágot, és szabaddá teszik a belső világot. A falak megvédik azt, amit körbe vesznek. Ezért fontos, hogy miből építjük őket...
Az ehető gombákat nemcsak az erdőben szedhetünk, hanem otthon is termeszthetünk. Mutatjuk, mire kell figyelni!
A diónak rozsdás betegsége nincs, viszont egy gomba és egy baktérium is okozhat levélfoltosságot, ami a levelek kilyukadásához vezethet. Ősszel érdemes összegyűjteni és elégetni a lehullott leveleket, ha ez nem lehetséges fertőtleníteni kell a leveleket, ill. hajtásnövekedés kezdetétől cineb, mankoceb hatóanyagú szerrel lehet permetezni diófánkat.
Üvegházi termesztés során előfordulhat, hogy hőkár éri a paprikát, ez okozhat barnás elszíneződést a bogyón. A hőkár gyakori szellőztetéssel megoldható. Túlzott permetszeradag vagy nappali nagy melegben alkalmazott permetezés is okozhat égésfoltokat.
Magyarországon számos fűz fajjal találkozhatunk a természetes vegetációban és mégtöbb nemesített fajtával a faiskolákban. <p>Ezek közül természetesen csüngő habitusú a szomorúfűz (Salix alba ´Tristis´) míg ennek alapváltozata a fehér fűz (Salix alba) a folyópartjainkon megtalálható fűzerdők alapfaja, amire nem jellmező a ´szomorúság´. Kisebb termetű fa a kecskefűz (Salix caprea), vagy a spirálfűz (Salix matsudana ´Tortuosa´), melynek göcsörtös vesszői a virágkötészetben használatosak. Bokros növekedésű a cinegefűz (Salix rosmarinifolia) vagy bíborfűz (Salix purpurea), melynek vesszőit kosárfonásra használják. <p> Divatos változatok manapság, az 1-1,5 m magas törzsre oltott fűzek, melyek csüngő ágaival nagyon mutatós szoliter növény. A kép alapján sajnos nem lehetséges az ön példányának pontos fajtáját megállapítani.
Az oltás vegetatív szaporítási mód, amelyet a kertészetben széles körben alkalmaznak. A kaktusz egy darabját egy könnyen növekedő másik kaktusznövényre, az alanyra oltjuk. Az alany serkenti a nemes növekedését és ellátja azt tápanyagokkal - mint ahogy az a saját hajtáscsúcsával tenné. A képen látható kaktusz(ok) is ilyen technikával ´készülhettek´.
A szobai vagy fehér kála sarjhagymákról szaporítható házilag. Ősszel, átültetéskor késsel vágjuk le a sarjakat, és tegyük kisebb cserepekbe. Az így szaporított növények a fehér kála esetében kb. másfél év múlva, míg a színes fajták csak 3 év múltán hoznak virágot. <p>A liliom tartósan egy helyben maradhat, minél kevésbé háborgatjuk, annál bokrosabbá válik és gazdagabban virágzik. Eltérően a többi hagymás növénytől csak ha csökken virágzóképessége, akkor ültessük át.