Keresett kifejezés: “”

Cikkek (7379)

1736. Virágzó bokrok védőfal helyett

Mielőtt véglegesítené a cserjékből és fákból álló magánéleti védőfal tervét – legyen az egy sövény,vagy egy laza határ – van még néhány tényező, amit meg kell fontolni. Lássuk, milyen ötleteket ajánlhatunk!

Részletek

1737. Ezek az örökzöldek a legjobbak kerítésnek, sövénynek

Az örökzöldek elrejtik a kertünket a kíváncsi tekintetek elől. Mutatjuk melyik a legjobb kerítésnek, sövénynek.

Részletek

1738. Ketrecbe zárt boldogság?

Ki látott már ketrecekben boldog tyúkokat? Valószínűleg kevesen, vagy senki, mert a mai ketrecekben bizony nincs boldogság. De majd jönnek az újak, amelyeket állatbarát technológiával szerelnek fel, ott jobban érzik majd magukat az állatok – állítják a módszer szorgalmazói. Ki tudja? Talán meg kellene kérdezni magukat az érintetteket, vagyis a tojótyúkokat is.

Részletek

1739. Miért jók az élő falak a kertünk körül?

A falak alapvetőek. És az a jó bennük, hogy mindkét irányban működnek. Kizárják a külvilágot, és szabaddá teszik a belső világot. A falak megvédik azt, amit körbe vesznek. Ezért fontos, hogy miből építjük őket...

Részletek

1740. Hogyan termesszünk otthon gombát? Mutatjuk

Az ehető gombákat nemcsak az erdőben szedhetünk, hanem otthon is termeszthetünk. Mutatjuk, mire kell figyelni!

Részletek

348

Édenkertész (3186)

291. Mi okozza a növényeken a pajzstetű megjelenését?

Mivel a legtöbb pajzstetű több növényt is szívogat, leggyakrabban egy másik növénnyel hozzuk be lakásunkba e kártevőket. Mielőtt még nagyon elszaporodnának, tudunk ellenük hatásosan, mechanikai úton védekezni. Ronggyal vagy kefével mossuk le a pajzstetveket, próbáljuk meg az eldugott részekről is kipiszkálni őket. Heti többszöri mosdatással sikeres lehet a védekezés. A forgalomban lehet kapni olajos permetszereket, amelyekkel lefújva a növényt és a kártevőt, megfulladnak az állatok.

Részletek

292. Mikor szabad a szobai hibiszkuszt visszavágni?

A hibiszkusz vagy mályvacserje (Hibiscus siriacus) világos helyen, esetleg teraszon folyamatosan hozza virágait. Ha nincs útban ilyenkor valóban nem érdemes megmetszeni, inkább elvirágzás után vagy a kora tavasz alkalmas erre. Áprilisban vagy augusztusban fejdugvánnyal szaporíthatjuk.

Részletek

293. Fenyőfáim tűlevelei potyognak, mit lehet vele tenni?

A fenyőrozsda az öttűs fenyőket támadja meg, amitől az ágak megvastagodnak, először az ágak majd akár az egész fa elpusztulhat. Egy másik betegség az erdeifenyő tűlevélhullásos betegségére jellemző, hogy a kórokozó által fertőzött tűleveleken, nagyítóval apró foltok láthatók(ilyen a rossz termőhely miatti levélhulláskor nem észlelhető). A lehullott tűleveleket júniusig el kell távolítani, mert innen indul a fertőzés, ha erre nincs lehetőség július-augusztusban gombaölőszeres védekezés válhat szükségessé.

Részletek

294. Szedrünk termése elrohadt, mi történhetett?

Valószínű, hogy a szedrét botrítisz támadta meg, ellene helyes metszéssel és vegyszeresen is kell védekezni. Vegyszeres védelemre (háromszor kell végezni a virágzás kezdetétől) az iprodion, vinklozolin, procimidon hatóanyagú szerek használhatók.

Részletek

295. Magról nevelt tuja rövidebb életű, mint vegetatív úton szaporított társai?

A tuják hazánkban nem őshonos növények, s egyre nehezebben viselik a nagy évközi hőmérséklet és csapadékingadozást. Néhány gombás betegség is támadja, illetve molyok és pajzstetvek is élősködhetnek rajta. Azt, hogy egy magról nevelt tuja kevésbé bírná el éghajlatunkat és rövidebb életű, véleményem szerint nem reális.

Részletek