191. Sövénynövények és térhatárolók
Miután elültettük kertünk fő növényeit (szolitereit) meglévő növényeink figyelembevételével, hozzáfoghatunk a sövénynövények és térhatároló növények megtervezéséhez.
Miután elültettük kertünk fő növényeit (szolitereit) meglévő növényeink figyelembevételével, hozzáfoghatunk a sövénynövények és térhatároló növények megtervezéséhez.
A dugványok az anyatőről levágott hajtásdarabok, amelyeket valamilyen nedves hajtatóközegben gyökereztetünk, kellő páratartalom mellett. Az így előállított növények genetikai állománya az anyatőével teljesen azonos lesz, ezért ügyelni kell arra, hogy csak teljesen egészséges anyatőről származzanak a dugványok.
Minden mulcsozási célhoz - védelem, trágyázás, szerkezetjavítás, takarás vagy talajfelmelegedés - lehet megfelelő mulcsanyagot találni. A talaj védelmére és takarására mindenekelőtt széntartalmú anyagok, pl. az avar és a szalma alkalmasak. Nedvesen tartják a talajt, megakadályozzák az eróziót és elnyomják a gyomokat.
A legtöbben a sövény szó hallatán az ékszertujára (Thuja occidentalis ’Smaragd’) vagy a Leyland-ciprusra (Cupressocyparis leylandii) gondolnak. Ezek az örökzöldek általában kúp vagy ék alakúak, és így a későbbiek során beavatkozás nélkül nem tudnak zárt falat alkotni. Sövényeink lehetnek örökzöldek vagy lombhullatók.
A gyümölcsfákat háromféle módon is károsíthatja a hideg: a téli hidegek kárt tehetnek a fás részekben és a gallyakban; megrepedhet a kéreg a napos oldalon, amit a fagyos időben kisütő nap és az éjszakai hidegek gyors váltakozása okoz (hőtágulás); a kései fagyok a virágrügyekben vagy a virágokban tehetnek kárt.
Üdvözlöm! Igen, lemetszhető, akár a villás elágazás fölött nem sokkal is, szépen ki fog hajtani. Ha a levágott részeket feldarabolja és vízbe teszi a talpig részt, jól kigyökereztethetőek. Üdvözlettel, Megyeri Szabolcs
Hogyan lehetne megmenteni a selyemakácot?
Kedves Kérdező! A leírás alapján sajnos a selyemakác törzsén kialakult két nagy lyuk súlyos károsodásra utal, különösen, mivel ezek az esővíz hatására folyamatosan áznak, így a belső korhadás előrehaladása is valószínű. Az ilyen sebek gyakran abból adódnak, hogy a fa nem tudja megfelelően „lezárni” a metszési felületet, főleg ha túl nagy az ág átmérője, vagy nem megfelelő módon történt az eltávolítása. A helyzetet tovább rontja, ha a seb felfelé néz, mert ez megkönnyíti a víz bejutását és bent maradását, ami kedvez a korhadásnak és a kórokozók megtelepedésének. A legfontosabb most az lenne, hogy megakadályozza a további beázást. Erre ideiglenes megoldásként lehet alkalmazni valamilyen eső elleni fizikai védelmet, például fóliát, de csak úgy, hogy a seb tudjon szellőzni is, különben a pára bennrekedése tovább gyorsíthatja a bomlást. Olyan "tető" szerű takarás lehet megfelelő, amely nem érintkezik közvetlenül a sebbel, de megakadályozza a csapadék közvetlen bejutását. A lyukak kitöltése csak akkor lehet indokolt, ha a korhadás már megállt, és a fa stabil, életképes. Régebben fatapaszt vagy betont is alkalmaztak, de ez ma már nem javasolt, mert ezek nem mozognak együtt a fával, és több kárt okozhatnak, mint hasznot. Inkább természetes anyagokból készült, légáteresztő fatapaszok vagy méhviasz-alapú sebkezelők jöhetnek szóba, de ezek használata előtt nagyon fontos lenne egy szakértői (faápoló arborista) vélemény. Előfordulhat, hogy a korhadás már olyan mértékű, hogy a fa szerkezeti stabilitása is veszélyben van, ilyenkor a kivágás lehet az egyetlen biztonságos megoldás – különösen, ha a fa közlekedési út, épület vagy játszótér közelében áll. Javaslom, hogy a fa állapotának pontos felmérése érdekében kérjen arborista szakértői vizsgálatot. Ők speciális műszerekkel meg tudják mérni, milyen mély a korhadás, és van-e még esély a fa megmentésére.