16. Milyen kártevő a Campylomma?
A Campylomma rovarok főként alma, körte és rózsafákon élősködnek, illetve fanyarkán, burgonyán és kukoricán. Tudjunk meg még többet erről a kártevőről, hogy hatásosan védekezhessünk ellenük!
A Campylomma rovarok főként alma, körte és rózsafákon élősködnek, illetve fanyarkán, burgonyán és kukoricán. Tudjunk meg még többet erről a kártevőről, hogy hatásosan védekezhessünk ellenük!
Vannak gubacsatkák (Aculus schlechtendali), amelyek kizárólag almafákon és vannak (Epitrimerus pyri), amelyek csak körtefákon élősködnek, ezzel szemben a körtelevél-gubacsatkák megtámadják mind az alma, mind a körtefák leveleit.
A törpe gyümölcsfák lényegében kisebb méretű fák, amelyek mégis normálméretű gyümölcsöket teremnek. Az 1–1,2 méter magas almafa akár 45 almát is teremhet. Egy cserépbe ültetett félméteres barackfának 25-30 termése van.
Ebben a részben arról lesz szó, hogy mi alapján válasszunk magunknak törpe fákat. Emellett arról is beszámolunk, hogy hogyan korlátozhatjuk a fáink növekedését.
Valószínűleg ritkaságának köszönhető, hogy a csíkos kecskerágó (Euonymus europaeus) szépségét nem értékeljük kellően. Általában kicsivel nagyobb, mint egy bokor, de a vadonban három-négy méter magasra is megnő.
Tisztelt HársNéni! Szép és nemes hagyomány a gyerekek érkezésekor fát ültetni. A Balaton déli partján viszonylag a legtöbb díszfa vagy gyümölcsfa ültethető. A gyümölcsfák közül ha kisfiú érkezik, akkor almafát, ha kislány, akkor körtefát szoktak ültetni. A díszfák közül a hasonló koronaformájú, és növekedésű kőris, és platán levelű juhar változatait javasolom (Fraxinus angustifolia 'Raywood',Fraxinus ornus 'Mecsek', Acer platanoides, Acer platanoides 'Krimson King', Acer platanoides 'Globosum').Az ültetési távolság 6-8m. Az ültetőgödör 80cmx80cmx80cm méretű legyen, a növény alá alulra marhatrágyát utána általános virágföldet tegyünk, majd jól öntözzük be. Jó kertészkedést kívánok! Mezős Balázs kertészmérnök növényvédő szakmérnök www.aleonkert.hu
Gyümölcsfák szemzése lépésről-lépésre kezdőknek >> Gyümölcsfák szemzésének tavaszi munkálatai (képek lépésről-lépésre) >> Alanyok: Az alma alanyait növekedési erôsség szerint három csoportra oszthatjuk : az alanyok erôs, középerôs és gyenge (törpe) növekedésûek. Az erôs növekedésû alanyok használata extenzív, vagy félintenzív termesztési körülmények között indokolt. A jelenlegi almatermesztésbôl már kiszorultak, helyettük a 60-as évektôl a középerôs, a 80-as évek végétôl pedig nagyobb arányban a gyenge növekedésû alanyokat használjuk. Ezek közül a legelterjedtebbek az angliai East Mallingban szelektált ún. M sorozatú klónalanyok, melyek a következôk. ‘M 4’: Hazánkban az egyik legismertebb, középerôs növekedésû almaalany. Szaporítási aránya az utóbbi években jelentôsen csökkent. Támrendszert nem igényel. Közepesen télálló és szárazságtûrô. Nagy hátránya, hogy a gyümölcsösben sok gyökér- és tôsarjat fejleszt. A termôhely iránt nem igényes. A száraz homoktalajokon öntözés nélkül is hosszú ideig jó termôképességû fákat nevel. ‘MM 106’: Az anyatelepen erôsen nô, a ráoltott fajta növekedési erélye 10-20 %-kal mérsékeltebb az M.4-es alanyénál. Erôs növekedésû fajtákkal középméretû, spur fajtákkal kisebb méretû fát ad. Hazai körülmények között támrendszert nem igényel. A talajhoz jól alkalmazkodik, laza homoktalajon is jól fejlôdik, a hideg, nyirkos talajra és a magas talajvízszintre érzékeny. Szaporítási aránya színtén csökkenô tendenciát mutat, de még jelentôs részaránnyal (30-35%) szerepel a hazai alanyhasználatban. ‘M 26’: A ráoltott fajták kb. 30-50 %-kal erôsebben nônek, mint az M 9 alanyon állók, ennek megfelelôen tenyészterület-igényük is megnô. Lombja tavasszal késôn hajt ki, ôsszel késôn hullik le. A talajban valamivel jobban kapaszkodik, de lazább talajon feltétlenül támrendszert igényel. Adaptációs, fagy- és szárazságtûrô képessége jó. Ott is kielégítôen fejlôdik, ahol az M 9 alanyú fák sínylôdnek. Középkötött, humuszdús, jó levegôzöttségû talajon érzi magát a legjobban. Laza homoktalajon csak öntözéssel telepíthetô. ‘M 9’: Jelenleg legelterjedtebben használt almaalany, az utóbbi tíz évben szaporítási aránya megközelítette az 50 %-ot. Népszerûségének elsôsorban az az oka, hogy sûrû ültetvények létesítéséhez kiválóan alkalmas. Gyökérzete a talajban sekélyen helyezkedik el, sokszor féloldalas, törékeny, de jól regenerálódik. Közepesen fagyálló. Az M 9 alanyú fák korán fordulnak termôre, csak támrendszer mellett nevelhetôk és öntözést igényelnek. Gyümölcsük nagyobb méretû, és általában egy héttel korábban szüretelhetôk, mint az M 4-en állók. ‘M 27’: Növekedési erélye kb. 30 %-kal gyengébb az M 9 alanyénál. Gyökérzete sekélyen helyezkedik el a talajban, ezért a fák támrendszert igényelnek. Csak jó minôségû talajon és öntözéssel termeszthetôk a ráoltott fajták. Sarjat ritkán, vagy egyáltalán nem képez. Közepesen télálló. A körte általánosan használt alanyai a vadkörte magonc és a birs különbözô klónjai. A kettô közül a vadkörtemagonc a legelterjedtebb alany, de nô a birs alany használatának aránya. A vadkörte alany jó alkalmazkodó képességû, a legtöbb fajtával jól összefér, a ráoltott nemes gyorsan és erôteljesen fejlôdik. Hátránya viszont, hogy késôn fordul termôre. A birs alanyokon fejlôdô nemes gyengébb növekedésû, korábbi termôre fordulású és korábban érô színesebb gyümölcsöket terem. Hátránya, hogy sok fajtával összeférhetetlen. Hol jut hozzá? Alanyt díszfaiskolákban tud venni, nézzen szét, hogy az Ön környékén milyenek vannak
Üdvözlöm! Van rá esély, hogy túlélje. Ha túlélte a telet és kihajt, nem lesz gond! A sebet végig be kell lenni a gazdaboltokban kapható faseb kezelő géllel!
Kedves Döme! A képek alapján Monilia. Az előző válaszomban leírtam Önnek a teendőket!
Kedves Döme! A képek alapján a körte levévélbolha diagnosztizálható. A korompenész rendszeres kisérője a kártételnek. Általában a nagy tápanyag felhalmozódás is segíti a jelenséget.