2126. Tarts otthon Costust!
A Costus a gyömbérfélék (Zingiberaceae) családjába tartozó évelő növény. Nagyra megnő így gondoskodni kell számára megfelelő helyről. Színes virágai miatt tartják, amelyek harang alakúak, és akár 20 cm-re is megnőhetnek.
A Costus a gyömbérfélék (Zingiberaceae) családjába tartozó évelő növény. Nagyra megnő így gondoskodni kell számára megfelelő helyről. Színes virágai miatt tartják, amelyek harang alakúak, és akár 20 cm-re is megnőhetnek.
Ki ne szeretné nyáron a főtt kukoricát?! Még finomabb, ha a kertben termett kukoricából készítjük. Mutatjuk, hogyan érdemes kiskertben kukoricát termeszteni!
A kamélia (Camellia) a teafélék (Theaceae) családjába tartozik. Különlegessége az, hogy télen virágzik, amikor más virágok nyugalmi időszakukat élik. Az első részből megtudhattad, hogy milyen módokon lehet szaporítani most pedig kiderül, hogy milyen problémák adódhatnak a kamélia nevelése során. Második részünkben a kamélia gondozásával kapcsolatos problémákról írunk.
A nőstény lepke (Lepidoptera) jól elrejti a gubóját, majd elpusztul maga után hagyva a bábokba rejtett tojásait. A zsákhordó lepkefélék (Psychidae) orsó alakú gubókat hagynak a fákon, és a cserjéken országszerte. Több mint 128 féle növénnyel táplálkoznak. Lássuk, hogy melyek azok a növények, amelyeket károsíthatnak!
A boróka, a galagonya és a birs levelein és ágain képződő rozsdagombák, olyan betegségek, amelyeknek két gazdatestre van szükségük teljes életciklusuk kitöltéséhez. Lássuk, hogy melyek a rozsdagomba tünetei és, hogy hogyan védekezhetünk ellene.
A kép alapján egyértelműen nem látszik hogy pontosan melyik, de úgy tűnik, hogy a diófa kérgét egy kártevő támadta meg. Legfontosabb teendő tavaszra marad, mindenképp télvégi lemosó permetezésben kell részesíteni a fát, a felnyílt kérget kefével érdemes lekaparni előtte, hogy a permetlé ott is teljesen beborítsa a fát.
A szelídgesztenye valóban jobban termékenyül, ha nem csak egy, hanem több példányát ültetjük kertünkbe. A szelídgesztenye egyivarú (virága csak vagy női vagy hímvirág), és egylaki (tehát mind a női, mind hím megtalálható egy fán). Viszont gyakran előfordul, hogy az egyik hamarabb virágzik, mint a másik (nőelőző), és így a kívánt megporzás elmarad. Ültetvényekben 4-5 soronként szoktak egy pollenadó fajtát ültetni.
A klíviát viszonylag ritkán kell átültetni, ilyenkor tápanyagban gazdag virágföldet válasszunk számára. A klíviát a tövétől óvatosan leválasztott erős sarjakról lehet szaporítani, vigyázva, hogy törékeny gyökereiből minnél többet megóvjunk. Legjobb időpont erre a virágzás után, tavasszal adódik, mikor könnyen begyökeresednek a sarjak. Mindenképp érdemes megpróbálkozni a levágott gyökerű sarj átültetésével is, de nem biztos hogy túl fogja élni a beavatkozást.
Sajnos kimondottan hibiszkuszról szóló könyvet nem ismerek, de mint gyakori szoba-, illetve dézsás növény a legtöbb ilyen témájú könyvben szerepelni szokott.
Fagyérzékenysége miatt valószínű, hogy nem elterjed nálunk ez a fajta, de érdemes lenne megpróbálni Kerti címtárunk Díszfaiskolai termesztőitől vagy kértészeteitől egy árajánlatot kérni, hátha ők termesztenek vagy forgalmaznak hasonló fajtát.