2126. Tarts otthon Costust!
A Costus a gyömbérfélék (Zingiberaceae) családjába tartozó évelő növény. Nagyra megnő így gondoskodni kell számára megfelelő helyről. Színes virágai miatt tartják, amelyek harang alakúak, és akár 20 cm-re is megnőhetnek.
A Costus a gyömbérfélék (Zingiberaceae) családjába tartozó évelő növény. Nagyra megnő így gondoskodni kell számára megfelelő helyről. Színes virágai miatt tartják, amelyek harang alakúak, és akár 20 cm-re is megnőhetnek.
Ki ne szeretné nyáron a főtt kukoricát?! Még finomabb, ha a kertben termett kukoricából készítjük. Mutatjuk, hogyan érdemes kiskertben kukoricát termeszteni!
A kamélia (Camellia) a teafélék (Theaceae) családjába tartozik. Különlegessége az, hogy télen virágzik, amikor más virágok nyugalmi időszakukat élik. Az első részből megtudhattad, hogy milyen módokon lehet szaporítani most pedig kiderül, hogy milyen problémák adódhatnak a kamélia nevelése során. Második részünkben a kamélia gondozásával kapcsolatos problémákról írunk.
A nőstény lepke (Lepidoptera) jól elrejti a gubóját, majd elpusztul maga után hagyva a bábokba rejtett tojásait. A zsákhordó lepkefélék (Psychidae) orsó alakú gubókat hagynak a fákon, és a cserjéken országszerte. Több mint 128 féle növénnyel táplálkoznak. Lássuk, hogy melyek azok a növények, amelyeket károsíthatnak!
A boróka, a galagonya és a birs levelein és ágain képződő rozsdagombák, olyan betegségek, amelyeknek két gazdatestre van szükségük teljes életciklusuk kitöltéséhez. Lássuk, hogy melyek a rozsdagomba tünetei és, hogy hogyan védekezhetünk ellene.
A diónak rozsdás betegsége nincs, viszont egy gomba és egy baktérium is okozhat levélfoltosságot, ami a levelek kilyukadásához vezethet. Ősszel érdemes összegyűjteni és elégetni a lehullott leveleket, ha ez nem lehetséges fertőtleníteni kell a leveleket, ill. hajtásnövekedés kezdetétől cineb, mankoceb hatóanyagú szerrel lehet permetezni diófánkat.
Üvegházi termesztés során előfordulhat, hogy hőkár éri a paprikát, ez okozhat barnás elszíneződést a bogyón. A hőkár gyakori szellőztetéssel megoldható. Túlzott permetszeradag vagy nappali nagy melegben alkalmazott permetezés is okozhat égésfoltokat.
Magyarországon számos fűz fajjal találkozhatunk a természetes vegetációban és mégtöbb nemesített fajtával a faiskolákban. <p>Ezek közül természetesen csüngő habitusú a szomorúfűz (Salix alba ´Tristis´) míg ennek alapváltozata a fehér fűz (Salix alba) a folyópartjainkon megtalálható fűzerdők alapfaja, amire nem jellmező a ´szomorúság´. Kisebb termetű fa a kecskefűz (Salix caprea), vagy a spirálfűz (Salix matsudana ´Tortuosa´), melynek göcsörtös vesszői a virágkötészetben használatosak. Bokros növekedésű a cinegefűz (Salix rosmarinifolia) vagy bíborfűz (Salix purpurea), melynek vesszőit kosárfonásra használják. <p> Divatos változatok manapság, az 1-1,5 m magas törzsre oltott fűzek, melyek csüngő ágaival nagyon mutatós szoliter növény. A kép alapján sajnos nem lehetséges az ön példányának pontos fajtáját megállapítani.
Az oltás vegetatív szaporítási mód, amelyet a kertészetben széles körben alkalmaznak. A kaktusz egy darabját egy könnyen növekedő másik kaktusznövényre, az alanyra oltjuk. Az alany serkenti a nemes növekedését és ellátja azt tápanyagokkal - mint ahogy az a saját hajtáscsúcsával tenné. A képen látható kaktusz(ok) is ilyen technikával ´készülhettek´.
A szobai vagy fehér kála sarjhagymákról szaporítható házilag. Ősszel, átültetéskor késsel vágjuk le a sarjakat, és tegyük kisebb cserepekbe. Az így szaporított növények a fehér kála esetében kb. másfél év múlva, míg a színes fajták csak 3 év múltán hoznak virágot. <p>A liliom tartósan egy helyben maradhat, minél kevésbé háborgatjuk, annál bokrosabbá válik és gazdagabban virágzik. Eltérően a többi hagymás növénytől csak ha csökken virágzóképessége, akkor ültessük át.