2441. Ismerjük meg a sodrómolyokat! - 1. rész
A Choristoneura rosaceana és a Pandemis limitata sodrómolyok többek között gyümölcsfákon, rózsabokrokon, fűzfákon, vadcseresznye fákon, galagonyabokrokon, somfákon, és nyárfákon élősködnek.
A Choristoneura rosaceana és a Pandemis limitata sodrómolyok többek között gyümölcsfákon, rózsabokrokon, fűzfákon, vadcseresznye fákon, galagonyabokrokon, somfákon, és nyárfákon élősködnek.
A nyári lárvák megelőzésése érdekében fontos, hogy a fákat már tavasszal bepermetezzük. Ha elmulasztjuk a tavaszi rovarirtást, nyáron több alkalommal is szükség lesz ennek bepótolására (úgy júliusban, mint augusztusban, de valószínűleg szeptemberben is), hogy megvédjük a későn érő gyümölcsöket.
A barackmoly többnyire az őszibarack, a sárgabarack, a nektarin, és a szilvafákon élősködik. Tavasszal a barackmoly lárvák befúrják magukat a friss hajtásokba és rügyekbe, azok hervadását és pusztulását okozva ezáltal.
A barackfa moly a cseresznye, a vadcseresznye, az őszibarack, a sárgabarack, a nektarin, és a szilvafán élősködik. A barackfa molylárvák a földről vagy a föld alól hatolnak a fák kérge alá, nedvet és forgács nyomokat hagyva a fa törzsén a föld felszíne felett.
Az erdei turbolya az ernyősök családjába tartozik. Ez a gyomnövény 30-120 cm hosszú, de elérheti akár a 180 cm-es magasságot is. Nézzük meg, hogy miért kell odafigyelni ezeknek a növényeknek a szaporodására!
Az elhalt pajzstetvek vázai egy idő után lepotyognak a fáról. Ha érintésre könnyen leperegnek, akkor valószínű sikeres volt a permetezés. Ha a környéken nincs kecskerágó és rendszeresen védekezik a pajzstetű ellen természetesen van esély a sikerre, de rendszeres odafigyelést igényel. A pajzstetvek ellen mindig több lépcsőben kell védekeznünk: fontos a tél végi olajos lemosó permetezés, majd rajzáskor kitinszintézis gátló szerekkel, illetve a fent említett cikkben leírt szerekkel lehet ellenük védekezni.
Az ön képe mellé próbáltam keresni egy hasonlót, ha ilyet látott a Londoni kertben akkor az Araucaria araucana - Araukária vagy Csilei fenyő. Dél-Amerikából származik, kimondottan igényes fenyőféle. Magja a helyiek egyik eledele volt. Egyike a máig élő "őskövületeinknek". A Kertészeti Egyetem Budai Arborétumában is ültettek egy példányát, de ott sem bírta sokáig, de a Fővárosi Állatkertben él két példánya.
Ez egy kolumbia származású dísznövény, a neve csodás peremvirág (Kohleria amabilis). Szép virágain kívül érdekessége, hogy a téli hónapokban a növény föld feletti része elpusztuk. Ekkor a cserepet hűvösre kell helyezni, s hogy ne száradjon ki a teljesen, talaját ritkán locsolni is kell. Tavasszal kell új cserépbe és friss földbe ültetni. Napfényes helyet és a mérsékelt öntözést kedveli.
Metszést legjobb kora tavasszal, a növény életfunkcióinak megindulása után kezdeni. Ilyenkor gyorsab beheged a növényen ejtett seb és az előző éves beteg gallyak, elfagyott ágak jól láthatók, könnyen el tudjuk távolítani. Természetesen az 1-2 éves fiatal fácskák a koronakialakítás fázisában a metszés nagyobb szakértelmet igényel, de ekkor sem okozhatja a növények pusztulását.<p> Bővebben olvashat a metszésről alábbi cikkeinkben:
A szamócát több fajta gombás betegség is megtámadja, melyek a levélen foltosodást, a termésen rohadást idézhetnek elő. Egészségesebb példányokból érdemes lenne áttelepíteni egy adagot a kert másik felébe és tavasztól permeteszni. <p> Bővebben a szamócáról és betegségeiről az alábbi cikkekben olvashat: