2441. Ismerjük meg a sodrómolyokat! - 1. rész
A Choristoneura rosaceana és a Pandemis limitata sodrómolyok többek között gyümölcsfákon, rózsabokrokon, fűzfákon, vadcseresznye fákon, galagonyabokrokon, somfákon, és nyárfákon élősködnek.
A Choristoneura rosaceana és a Pandemis limitata sodrómolyok többek között gyümölcsfákon, rózsabokrokon, fűzfákon, vadcseresznye fákon, galagonyabokrokon, somfákon, és nyárfákon élősködnek.
A nyári lárvák megelőzésése érdekében fontos, hogy a fákat már tavasszal bepermetezzük. Ha elmulasztjuk a tavaszi rovarirtást, nyáron több alkalommal is szükség lesz ennek bepótolására (úgy júliusban, mint augusztusban, de valószínűleg szeptemberben is), hogy megvédjük a későn érő gyümölcsöket.
A barackmoly többnyire az őszibarack, a sárgabarack, a nektarin, és a szilvafákon élősködik. Tavasszal a barackmoly lárvák befúrják magukat a friss hajtásokba és rügyekbe, azok hervadását és pusztulását okozva ezáltal.
A barackfa moly a cseresznye, a vadcseresznye, az őszibarack, a sárgabarack, a nektarin, és a szilvafán élősködik. A barackfa molylárvák a földről vagy a föld alól hatolnak a fák kérge alá, nedvet és forgács nyomokat hagyva a fa törzsén a föld felszíne felett.
Az erdei turbolya az ernyősök családjába tartozik. Ez a gyomnövény 30-120 cm hosszú, de elérheti akár a 180 cm-es magasságot is. Nézzük meg, hogy miért kell odafigyelni ezeknek a növényeknek a szaporodására!
A tölcsérjézmin (Diapladenia sp.) a napos, félárnyékos, meleget helyet, nedves talajt kedveli. Túl alacsony páratartalmú szobában levelei összesodródnak, virágai lehullanak. Érdemes kavicsrétegből párologtató felületet készíteni a cserepe köré, és azt locsolni, hogy a túl száraz levegőt elkerüljük.
A pálmaliliom nem igényes növény, nem jellemző rá a betegeskedés sem. Előfordulhat viszont, hogy az öntözéssel lehet valami gondja. Mint a kevés víz, de a túlöntözés is okozhat ilyen tüneteket. Az alábbi cikk alapján érdemes megvizsgálni a gyökérzetét, és átültetni ha szükséges.
A föld felszínén megjelenő penész valószínű, hogy a túlöntözés jele. Ezt elősegítheti, ha a talaj tömött, tápanyagban gazdag. A két öntözés között- főleg télen- érdemes hagyni, hogy a föld felső része kiszáradjon, s csak akkor locsolni. Az is segíthet, hogyha nem a talajra, hanem a növény alatti tálcába öntözünk.
A talajlakó kártevők ellen két készítmény engedélyezett, mégpedig a Basudin 10 G és a Diazinon 10 G rovarölő granulátumok, melyeknek ugyan az a hatóanyaguk (diazinon). Vetés vagy palántázás előtt egyszerűen a föld felszínére (vagy a komposztdomb felső rétegébe)kell szórni 5 g/nm adagban. Az említett készítmények hatása hosszú (2-3 hónap), ezért korai zöldségféléknél és korai burgonyában nem szabad őket alkalmazni. Télen a pajorok mélyebbre vándorolnak, ilyenkor nem érdemes ellenük védekezni, a tavaszi felmelegedéssel ők is feljebb húzódnak, akkor kell kiszórni a granulátumot.
Igen, valószínű, hogy a hirtelen levegőváltozás okozott egy kisebb sokkhatást a hibiszkusznak és a meleg miatt hullajtja el a leveleit. Ha visszametszve a padláson telelteti a virágot, majd jövő tavasszal ismét a szabadba viszi, akkor még erősebb és gazgagabban virágzó hibiszkuszbokrot remélhet.