256. A szőlő biológiai növényvédelme
Az elmúlt hetek meleg időjárása meglódította a szőlő hajtások növekedését, ráadásul esők is voltak, így a lisztharmat és a peronoszpóra fertőzése is beindult. Itt az idő elkezdeni a szőlő permetezését.
Az elmúlt hetek meleg időjárása meglódította a szőlő hajtások növekedését, ráadásul esők is voltak, így a lisztharmat és a peronoszpóra fertőzése is beindult. Itt az idő elkezdeni a szőlő permetezését.
A növénnyel befuttatott házfalak, homlokzatok számos előnnyel járnak. Gondoskodnak a kellemes mikroklímáról, hiszen nyáron visszatartják a túl erős besugárzást, télen pedig a hideg ellen véd a hőszigetelő párna.
Kutatások szerint a tulipán neve a farsi (perzsa) „toliban” szóból származik, mivel alakja hasonlít az iszlám világban oly nagyon elterjedt fejfedőre. A családba több mint 100 botanikai faj és kb. 5600 nemesített fajta tartozik. A tulipán fajok nagy része Közép-Ázsiában található meg vadon, de őshonosak Észak-Afrikában, a Közel-Keleten, a Távol-Keleten és Európában is.
A hulladékgazdálkodás és a környezettudatosság napjainkban egyre kiemeltebb figyelmet kap az oktatási intézmények részéről is. Idén számos pályázat és felhívás indult, mellyel a diákok környezettudatosságra való nevelését célozzák.
Nehéz a virágok között LEG-eket keresni, de talán mégis a rózsa az egyetlen, amit mindenki szeret. A rendkívül széles színskála, a különböző növekedés és virágméret, a sokféle illat garantálja, hogy megtaláljuk a legvonzóbba(ka)t.
Kimondottan hazai fafajok termesztéséről szóló szakkönyvet nem ismerek, talán legközelebb áll a témához a hazai útsorfákról szóló kiadvány. Sajnos bolti forgalomban nem találkoztam vele, de a Kertészeti Egyetem dísznövénytanszékén árusítják, illetve a soproni Erdészeti egyetemen lehetne még próbálkozni.
Szőlész kollégám azt tanácsolta, hogy az öt éves szőlőtőkét még érdemes felcsirkézni, mert még fiatal tőkének számít, a téli időjárás pedig elég kiszámíthatalan, az extrém hideg még károsítaná.
A szőlő nitrogén trágyázása nagy figyelmet igényel, különösen azért, mert igen eltérő talajviszonyok, és ennek megfelelően eltérő N-szolgáltató képességű területeken termesztjük. A szerves anyagban gazdag, és telepítéskor nagyadagú szervestrágyázásban részesített talajokon több évig is lehet gazdaságosan szőlőt termeszteni N adagolása nélkül. Ezeken a területeken a tápanyag, így a N elmozdulásával, mobilitásával nem vagy kevésbé kell számolni.<p>A pétisó kettős hatású műtrágya. Hatóanyag-tartalmának egyik része (az ammónia) lassan, a másik része (a nitrát) gyorsan oldódik és gyorsan felvehető. Ezért a pétisó jól táplálja a növényeket és hatása tartósabb, mint néhány más, korábban elterjedt nitrogénműtrágyáé. A nitrogén műtrágyázást homokos talajon inkább tavasszal tanácsos végezni, mivel gyorsan kioldódik a talajból.
Sajnos kimondottan hibiszkuszról szóló könyvet nem ismerek, de mint gyakori szoba-, illetve dézsás növény a legtöbb ilyen témájú könyvben szerepelni szokott.
A mértékletes zöldmunka semmiképp nem zavarja a következő évi rügyképződést. Extra erős zöldmetszésnél az egész tő kondíciója csökkenhet, sőt a levelek nem képesek annyi cukor termelésére, tehát nem hogy segítenék az érést, hanem gátolja.