Keresett kifejezés: “cserje”

Cikkek (556)

Minden kertész készít egy listát a tavaszi virágokról, cserjékről a téli zord napok alatt, kíváncsian várva a tavaszi színek első megjelenését. Lássuk hát, milyen virágokról és cserjékről is van szó!

Részletek

272. A kertészek a sikert választották!

2011. február 3.-án megrendezésre került az I. Országos Kertészeti és Öntözéstechnikai Konferencia. A rendezvény célja, hogy a kertészeti és öntözéstechnikai újdonságok bemutatása mellett korszerű, eredeti marketing és értékesítési ismeretek átadásával segítse a kertészeket. A konferencia telt házzal, több mint 110 kertészeti cég, 140 ember részvételével zajlott le.

Részletek

273. Hogyan javítsuk fel az agyagos talajt?

Az a talaj, mely túl sok agyagot tartalmaz, nem vezeti jól el a vizet, éppen ezért a talaj hosszú időn keresztül nedves marad. Ugyanakkor a víz nehezen jut el a mélyen lévő gyökerekhez.

Részletek

274. Előkertek tervezése

Amennyiben van hely egy előkert kialakításához, azt érdemes kihasználni. Rendszerint beérjük azzal, hogy metszett örökzöldek és muskátlik kerülnek az előkertekbe, azonban ennél sokkal többet is tehetünk!

Részletek

275. A boroszlán (Daphne) gondozása

A Dél-Ausztrália hűvösebb részein előforduló illatos boroszlán egy olyan növény, mely illatával hívja fel magára a kertészek figyelmét. A boroszlánnak 50 különböző fajtája ismert az egész világon – néhány közülük lombhullató, míg másak örökzöldek.

Részletek

Édenkertész (206)

51. Vettem egy goji bogyó, lícium cserjét. A levelein fehér penész-szerű foltok jelentek meg, kell-e permetezni, és egyáltalán hogyan kell gondozni?

A 2.-3. évben már terem. Bármilyen talajon megél. Nem kell trágyázni, tápoldatozni! Ha idősebb a növény, ritkítani kell, ezzel serkenthetjük a növekedését. Teljesen télálló! Szereti a félárnyékot. Szaporítása dugványról, vagy magvetéssel történik. Gyümölcsei augusztus- szeptember körül érnek be. Inkább aszalva ajánlott a fogyasztása. Fantasztikus mennyiségű vitamint tartalmaz. A leveleit mossa le szappanos vízzel.

Részletek

52. Létezik-e olyan tuja fajta, amelyiknek a végső magassága nem éri el a 3 métert, és sövénynek is alkalmas?

Tudomásom szerint a telekhatártól való 3 méteres ültetési távolság a fákra vonatkozik. A cserjékre, sövényekre 1,2 méter az előírás. Érdemes a helyi szabályozást is megismerni, esetenként a helyi előírások eltérnek az országos szabályoktól. Léteznek tujafélék, melyek nem fa alkaltúak, hanem bokorszerűek, széles, lapos lombot képeznek. Ültetésnél nagyobb tőtávolságot kell ezért tartani. Tiszafa-félék is lassan nőnek és örökzöldek, szintén alkalmasak sövény kialakítására. Kertészeti árudákban érdemes körülnézni, ott sokféle tuja egymás mellett megtekinthető, összehasonlítható.

Részletek

53. A smaragd tuják fának vagy cserjének minősülnek? A hatóság oszlopos tujáinkat 1,2 méterre a határvonaltól szabálytalannak minősítette

Erre a kifejezetten jogi problémára nem tudok megnyugtató választ adni. Tudomásom szerint a helyi építési szabályzat, mely az országos építési szabályzaton alapul, a kötelező. A helyi szabályzatot érdemes tanulmányozni. Erre hivatkoztam a korábbi levelemben is. Ha a helyi szabályozás erre nem tér ki, a szokásjog lehet a mérvadó. A tujasorral szemben nem a növényfal lehet a kifogás, hanem annak magassága. Az építési szabályzat által maximalizált épített kerítés magasságát ne haladja meg a tuják magassága, akkor nem szabálytalan. Ez utcai frontnál, úgy tudom, legfeljebb 2,5 méter, oldalsó (belső) kerítésnél 1,8-2,0 méter, ha a helyi szabályzat másképp nem írja elő. A tujaféléket általában cserjének tekintik, legalább is, amikor árusítják. Viszont 6-10 méter magasra is megnőnek egyedei, ekkor már természetesen fának minősülnek. Méretük, magasságuk a mérvadó, nem az alakjuk. A tuják metszhetők, alakíthatók, nem sínylik meg. Formázott sövény is kialakítható belőle.

Részletek

54.

Az aranyeső (Laburnum) a magyar nevét aranysárga, lecsüngő fürtvirágzatáról kapta. Két faj tartozik ide: a havasi aranyeső (Laburnum alpinum) és a közönséges aranyeső (Laburnum anagyroides). Kerti növényként általában az ezek keresztezésével kapott hibridet, a hosszúfürtű aranyesőt (Laburnum × watereri) ültetik. Az aranyvessző (Solidago) – más nevein aranyos istápfű, mezei aranyos vessző, veres gyűrűfű. Ismert gyógynövény, élénksárga virágai miatt viszont főleg dísznövénynek termesztik. Aranyfa (Forsythia viridissima) amit a legtöbbet láthatunk: vesszőinek hosszában olyan bőségesen hozza aranyszínű virágait, hogy az egész bokor szinte vakít a napsütésben. Az aranyfa virágzik a legkorábban, és ezért a kertekben nagyon népszerű, széles körben ismert és elterjedt cserje.

Részletek

55. Szeretném megkérdezni, hogy ez a számomra ismeretlen növény virágzik-e?

A képen látható növény egy veronikacserje - Hebe sp. - kistermetű, örökzöld cserje. Nyáron virágzik a levelek hónaljában: apró, fehér füzérekben nyílik. Ehhez humuszos, üde talajt, tűző naptól védelmet, télen pedig - extrém hideg esetén - fagyvédelmet igényel. Maximum 50-100 cm magasra nő, ezért ideális sziklakertbe, kőedénybe.

Részletek