281. 7 kora tavaszi virág a kertből: egyik szebb, mint a másik
Lassan közeledik a tavasz, néhány virág (főleg hagymások, gumósok) kibújhatott a védett helyeken a földből. Mutatunk 7 kora tavaszi virágot!
Lassan közeledik a tavasz, néhány virág (főleg hagymások, gumósok) kibújhatott a védett helyeken a földből. Mutatunk 7 kora tavaszi virágot!
Az ernyőművelés a kordon mellett nevelt szőlők egyik könnyű és gyors művelésmódja. Metszése videóról két perc alatt megtanulható!
A legtöbb dísznövény konténeres, vagy földlabdás kiszerelésben kerül forgalomba. Vajon mi közöttük a különbség és melyiket érdemes választanunk? A New Garden Kertészet vezetője beavat minket a szakmai titkokba!
Tavasszal nagy szükség van a vitaminokra, hogy elkerüld a fáradtságot, és feltöltődj a téli vitaminhiány után. Ismerd meg a legjobb recepteket!
Előfordult már, hogy a megvásárolt dísznövényed az ültetés után kipurcant? 3 tippet mutatunk, amivel a vásárláskor kiszűrheted a beteg, öreg növényeket.
Totális hatású gyomirtó szer jöhet számításba (pl. Glialka 480 Plus, Medallon Premium, Roundup Bioaktív), és a tavaszi hajtásnövekedés kezdetén, illetve kora ősszel kell kipermetezni a lombra. Óvatosan, mert ezek a készítmények minden növényt leperzselnek, amivel érintkezésbe kerülnek! Sajnos a vadszőlő "agresszív" növény, ezért ha mindez nem hoz eredményt, csak a tövek teljes kiásása jelenthet hosszabb távon megoldást.
A hibiszkusz legfontosabb igénye, tavasztól őszig a rendszeres tápanyag utánpótlás, és a tavaszi őszi metszés. Minél többet metsszük a növényt, annál több virágot és dúsabb növekedést kapunk! A legtöbb hibiszkuszt sajnos előszeretettel támadják meg a tetvek és más kártevők, ezért tavasszal és ősszel érdemes megelőző permetezést végezni, hogy a megtelepedett rovarok még kikelés előtt elpusztuljanak.Tavasszal és ősszel érdemes egyszer visszametszeni, és szintén tavasszal és ősszel megelőző permetezést végezni a kártevők ellen. Könnyen szaporíthatja hajtásdugványról!
A „C” jelű virágföld kötött, de jó szerkezetű és vízháztartású, közömbös kémhatású /7pH/ keverék. De keverhetünk az általános, vagy B típusú virágföldhöz kevés szárított szarvasmarhatrágyát, leérett és pihentetett gombatrágyát és (vagy) Osmocotét, ami pontosan a hat hónapos vegetációs időszakra elegendő tápanyagot enged ki fokozatosan a földbe. Ilyenkor ültessük először tápszeres földbe az előző évi hajtásokból fejlődött növénykéinket is. Fontos, hogy az ilyen növényt egy kicsit szárítsuk ki, mert akkor könnyebb a művelet. Fektessük le és megemelve húzzuk le a cserepet a földlabdáról. Ez műanyag vagy kerámia cserépnél nem nehéz általában, agyagcserépnél már nehezebb, de fadézsánál maga a küzdelem. Ilyenkor akár néhány napos kiszárítás is ajánlatos és akkor is csak segédeszközzel, mondjuk kalapács vagy balta fokával tudjuk óvatosan leverni a dézsát, mert a gyökerek hozzánőnek a fához. Ha ezen a kiszedésen túl vagyunk, akkor a nagyon vastag és földnélküli gyökérzetből fűrésszel, ásóval, nagyobb késsel akár 5 - 10 centit is levághatunk a gyökérzet aljából, az oldalából, és a tetejéből is. A lényeg az, hogy azért maradjon valamennyi föld nélküli gyökérzet, amit egy kicsit meglazítunk és majd kényelmesen belenő az új földbe. Az összekevert, előkészített földet elterítjük a cserép alján, ráállítjuk a növényt és további földdel feltöltjük az oldalakat. Valami hosszú, keskeny szerszámmal, akár egy vastagabb egyenes ággal, vagy léccel tömörítjük az oldalakon a földet, a művelet vége felé óvatosan locsolgatjuk, ami szintén tömörít. És természetesen végül a tetejére is jusson bőven friss földből és locsoljuk meg az egészet. Így nyilván annyi új földet kaphat, amennyi gyökérzetet levágtunk, de ha nagyobb cserépbe tesszük, akkor a több friss föld több évre elegendő. Egyszer azonban mindenképpen elérjük a felső határt, és akkor úgy kétévenként csak ez a gyökérlevágós módszer alkalmazható. Ha már a legnagyobb méretű cserépnél tartunk, akkor lehetséges az átültetés helyett a megfelelő szintű folyamatos tápanyag-utánpótlásról gondoskodni. De azt is megtehetjük, mert a leanderek sok mindent kibírnak, hogy a nagyon nagy gyökérzettel és a több, vagy a nagyon elágazó tővel rendelkező növényeket kettő vagy akár több részre fűrészeljük és így kisebb cserepekbe ültetve még szaporíthatjuk is őket.
A repedések nemcsak csúnyák, de sajnos utat nyitnak a sebparazita kórokozóknak, a taplógombáknak. A sebek kezelését általában a tél végi metszések alkalmával végezzük el, ami már késő, mert a farontó taplógombák spórái enyhe esős téli időben nagyon gyorsan csíráznak. A repedést fa sebkezelővel kell bekenni, megpróbálni összekötni, esetleg bilincselni a szétvált részeket. A méhviasz is jó megoldás lehet, de a sebkezelő is tartalmaz viaszt.
A közönséges takácsatkával, vagy a növényházi takácsatkával van dolga. A pókszabásúakhoz tartozó, zöldessárga vagy vörös színű kártevők nagyon gyorsan szaporodnak és egyik növényről átmásznak a másikra. Mind a lárvák, mind a kifejlett állatok rendkívül nagy étvágyúak és nem válogatósak. Fejlődésüknek kedvez a túl magas hőmérséklet, a túl száraz levegő és a túltrágyázás. Rendszerint a levelek fonákán, az erek mellett helyezkednek el, és szúró-szívó szájszervükkel a növényi nedveket szívogatják. VÉDEKEZÉS: Növelje a levegő páratartalmát. Langyos vízzel többször zuhanyoztassa le a növényt. Súlyos esetekben használjon akaricideket (például Bio-Sect). Permetezze hetente. A banánnak hatalmas tápanyag igénye van ezért a fiatal példányokat évente kétszer is érdemes átültetni. Válasszunk jó vízáteresztő képességű laza virágföldet, az átültetéshez. Az idősebb példányoknál keverhetünk a virágföld mellé egy kis mennyiségű marhatrágyát is. Átültetés után már akár két hét múlva is adhatunk neki tápoldatot, amelyet az öntözővízbe keverve juttatunk ki. Nyáron a banánt tegyük ki a szabadba egy félárnyékos helyre, és öntözzük rendszeresen. A szobában csak akkor érzi jól magát, ha van elég fény és pára, száraz levegő hatására a levelek töredeznek és elszáradnak.