Keresett kifejezés: “Szil”

Cikkek (528)

Év fáinak megválasztásának hagyománya 1989-ben indult Németországból, 1996-tól pedig minden évben Magyarországon is megszervezésre kerül ez a mozgalom. Az adott évre történő jelöléseket az előző év októberében válasszák ki.

Részletek

292. Új növényfajták a Nemzeti Fajtajegyzékbe

Újonnan nemesített szántóföldi és szőlő-, gyümölcs fajtákat ismert el a Fajtaminősítő Bizottság. A testület a többi között a kukorica, a cukorrépa, a cirok, a napraforgó, a szója, valamint a szőlő, a cseresznye, az alma, a kajszibarack és a szilva legújabb, nemesített fajtáit vette fel a Nemzeti Fajtajegyzékbe.

Részletek

293. Miért hasznos a szerves trágya?

Néhány évtizede a műtrágyák elterjedésekor azt képzeltük, hogy ezzel végleg megoldódott növényeink táplálásának gondja, nincs szükség többé a nehezen szállítható és kijuttatható istállótrágyákra, rendszeres talajvizsgálat alapján mérnöki pontossággal juttatjuk majd ki a szükséges tápanyagokat. Azonban hamar rájöttünk, hogy tévedtünk.

Részletek

294. Mini csemege-erkély: fűszernövények, gyümölcsök a teraszról

Kis cserepes kerteket minden erkélyen berendezhetünk. A legszerényebb igényekhez még az ablakpárkány is elegendő helyet kínál. Most azt mutatjuk meg, kis helyre is milyen szépet lehet varázsolni.

Részletek

295. A bonsai leggyakoribb gombás betegségei

A bonszajok esetében a kártevők mellett problémát jelentenek még a gombás (kriptogám) betegségek is, amelyek hatására a növény legyengül. A következőkben a leggyakoribbakat mutatjuk be.

Részletek

Édenkertész (106)

66. Muskátlink szára megfeketedik, elpusztul.

Kedves Csilla, Az alábbi betegség tünete lehet az Ön által említett jelenség: A muskátli egveszélyesebb betegsége a xantomonászos betegség (baktériumos rothadás), mely növényházban és szabad földön is rendszeresen, járványszerűen lép fel. Magas hőmérséklet és magas páratartalom mellett a növények 80-l00 %-át is elpusztíthatja, akár 3-4 hét alatt. A kerti muskátli fajták levelén félkör alakú vagy az érközökben ék alakú vizenyős foltok keletkeznek, melyek közepe megbarnul vagy megfeketedik. A foltok összefolynak és a levél elszárad. A futómuskátlin a levélnyél elhal, a levél foltosodás nélkül szárad el és sokáig lógva marad a száron. Másik jellegzetes tünet a szárrothadás, amikor a száron vizenyős, nyálkásan rothadó elhalások láthatók. Végül az egész szár elrothad, ráncosan összetöpped, megfeketedve elszárad. Fertőzési források a beteg anyanövények és dugványok, valamint a talajon lévő növénymaradványok. Ha több virágunk van, úgy és dugványvágó eszközökkel terjed. Nagyobb távolságokra dugványokkal hurcolható szét. A védekezésben rendkívül nagy szerepe van a megelőzésnek és a higiénia betartásának. Dugványszedés után a sebzéseket rézszulfát, rézoxiklorid hatóanyagú szerrel kezeljük. Egyetlen beteg növény észlelésekor 50 centiméter sugarú körben a szomszédos növényeket is távolítsuk el, és semmisítsük meg. Amennyiben szükséges, rézhidroxiddal, rézoxikloriddal végezzünk állománypermetezést. Muskátli betegésgei >>

Részletek

67. Mit kezdjek a két évvel ezelőtt ültetett szilvafákkal?

Tisztelt Érdeklődő! Azt javasolom, hogy most júniusban már ne végezzen korona alakító metszést, hanem ezt jövő év március elején tegye. Ha a metszést nem a megfelelő időben végezzük, azzal a növény növekedési és termőre fordulási egyensúlyát felborítjuk. Tisztelettel: Mezős Balázs kertészmérnök www.aleonkert.hu

Részletek

68. Datolyaszilvám gyümölcs megbarnul, leesik.

Kedves Gyanó Józsefné! Ennek a növénynem nem nagyon van hazánkban betegsége, de mindig van kivétel! Szerintem valami gomba betegség lehet a baj. Permetezze le Ridomil nevű szerrel a fát!

Részletek

69. Mangót nevelek magról, hogyan gondozzam?

Trópusi származása révén a mangó egyenletes meleget, magas páratartalmat és rendszeres vízutánpótlást igényel. Óvni kell a huzattól és a hirtelen hőmérsékletingadozástól. Télen télikertben vagy szobában, nyáron inkább a szabadban, a kert legmelegebb részén tartsuk. Mangó, a trópusi gyümölcsök királynője A mangó szaporítása és nevelése A szömörcefélék (Anacardiaceae) családjába tartozó növény. Latin neve — Mangifera indica — származását és ősi nevét idézi. Családjába tartozó haszonnövények a kesu és pisztácia. Gyakori díszfa parkjainkban az ősszel csodálatos lomb-színeződésű ecetfa (Rhus hirta), hazai rokonnövény a tájaink jellegzetes őszi színpompáját kiváltó cserszömörce is.A több száz évesre becsült példányok elérhetik a 40 m-es magasságot is. Különösen a magból fejlődő példányok válnak óriássá. Ritkábbak a „törpe" változatok. Ezek 5—6 m-esre nőnek. Örökzöld levele 35—40 cm hosszú, lándzsa alakú, sötétzöld, enyhén fényes, bőrszerű tapintású. Fiatalon vörösek vagy rézszínűek, puhák — csak később zöldülnek ki és lesznek kemények.Szakaszos növekedésű, előfordulhat, hogy csak a fa egyik részén fejlődnek új hajtások, a többi része nyugalmi állapotban marad. Apró, rózsaszínes-fehér virágai nagy virágzatba tömörülnek, ezek a hajtások végén helyezkednek el. A virágok száma elérheti a 4000-et. Egy virágzatban hímnős és nővirágok találhatók. Sok száz hímvirág jut egy-egy nővirágra. A termős virágok könnyen felismerhetők zöldessárga bibéjükről és a mellettük álló, legtöbbször egyetlen bíborvörös porzószálról.Egy virág 6—8 mm-es. Terméseinek mérete a típustól és világrészektől függően nagy eltérést mutat — a néhány dekás szilva mérettől a 2—8 kg-ig terjed. Lehet ovális, szív, vese alakú, kerek, hosszúkás, hengeres és lapos. Terméshéja sima, vékony, általában sárga színű, de előfordulnak narancssárga, zöld vagy karmazsinvörös változatok is.A századfordulóig főleg magról szaporították. A módszer sikerében nagy szerepe volt annak, hogy az ilyen típus magjából sok csíranövény fejlődött, és ezek egy része örökölte az anyanövény jó tulajdonságait mintha dugvány vagy oltvány lenne. Napjaink fajtáit szemzéssel, oltással szaporítják. Ezekre a típusokra az egycsírás mag jellemző. A magcsemeték már erősen eltérhetnek szülőiktől. Ha vetésünkből több csíra fejlődik, számíthatunk minőségi termésre, de biztosabb, ha jó minőségű fáról szedett szemeket vagy hajtásdarabokat használunk szaporításra. Ezek beszerzése azonban nagy nehézséget jelent. Az oltott, szemzett növények — amellett, hogy biztosan jó minőségűek — gyengébb növekedésűek, ami megkönnyíti edényes nevelésüket.Alanynak bármilyen mangó magcsemete megfelel. Vetés előtt a kemény, kagylószerű maghéjat el kell távolítani. Ezek a magok laza, tőzeges földben, 2—3 cm mélyre vetve, 30—35 °C-os melegben 2—4 hét alatt csíráznak. Több csíra esetén, ha alanynak neveljük, csak egy hajtást kell meghagyni. A 25—30 cm-es növényeket ültessük át egyenként cserépbe.Eredeti élőhelyén leggyakoribb szaporításmód a T szemzés. Tavasszal a növekedésben levő alanyokat szemezik be az utolsó előtti növekedési zónából származó érett szemekkel. A mangó trópusi növény, fagyérzékeny. Az idős, jól fejlett példányok átvészelhetik az 1—2 °C-os fagyokat, tartós hidegben azonban elpusztulnak. Edényben, télen 10 °C körüli hőmérsékleten teleltetve, vagy fűtött, világos helyen nevelhetünk szép növényeket. Az avokadónál melegigényesebb. A legkülönbözőbb talajokon jól fejlődik. A jó vízáteresztő képességű, középkötött vagy laza vályogos talajokon érzi jól magát. A nagy humusztartalom kedvező fejlődéséhez. Különösen nem tápanyagigényes, igénytelenebb a citromféléknél.Edényes neveléshez a gyengébb növekedésű, „törpe" változatok alkalmasak. Hazájában a száraz nyári időszak a termésfejlődés, -érés idejére esik, ami növeli a termőképességet. Ezt a feltételt mérsékelt öntözéssel biztosíthatjuk. Máskor sem vízigényes. A hűvös (10 °C körüli) vagy meleg helyiségben (20—22 °C) teleltetett növényeket májusban vihetjük ki a szabadba. Először árnyékolással 1—2 hétig szoktatni kell a természetes fényhez, majd magas fák árnyékában vagy a délutáni égető napsütéstől védve tartsuk őket.A magcsemeték 6—10 éves korban, az oltványok 4—5 éves korban kezdenek virágozni és teremni. Tavasz végén, nyár elején nyílnak virágai. A virágzás egy hónapig is elhúzódhat. Rovarok porozzák más fajták virágporával, de egyetlen növény is teremhet, mivel az öntermékenyülés is eredményes.Betegségei és kártevői nálunk nem ismertek. Számítani lehet a pajzstetvek megtelepedésére.Termései nyár végén, ősszel érnek. Éretten könnyen leválaszthatók a növényekről. Az érett termés szobahőmérsékleten 4—5 napig, hűvösben 2—3 hétig tárolható. Egyes típusai utóérnek, így féléretten szedve 2 hónapig is elállnak. Húsa sárga vagy narancssárga, lédús, olvadékony, de a magról fejlődött növényeknél rostos is lehet. Íze a sárgabarack és ananász ötvözete, nagyon édes, enyhe savtartalommal, gyakran fűszeres illatú. Magja nagy, kagyló alakú, fehéresdrapp, rostos, felszínű. A hús sok értékes anyagot tartalmaz.Apró, éretlen terméseiből saláta és savanyúság készíthető. Főzve tejes turmixok és krémek alapanyaga. Fiatal terméséből Indiában egzotikus befőtteket, zselét és fűszert — keleti fűszermártást — csinálnak. Jó lekvárnak és pástétomnak is. Az érett gyümölcsök frissen és feldolgozva egyaránt a legfinomabb csemegék közé tartoznak: préselik, szárítják, befőzik — az őszibarackhoz hasonlóan. Közkedvelt ital a rostos mangónektár.A hinduk a gyógyításban is sokféle módon használták a mangót. Az elégetett levelek füstjével a légcsőbántalmakat gyógyították. A virágzat, a mag és a kéreg, az éretlen termés, a termés héja és rostja összehúzó hatású szer volt, megállította a hasmenést. A félig érett gyümölcsöket meghámozva, napon szárítva készül egy közkedvelt indiai étel. Nagy C-vitamin-tartalma a skorbut ellen hatásos. A pestis- és kolerajárványok idején az éretlen, megsütött, cukrozott terméseket fogyasztották, és testüket is ezzel kenegették.A levelek főerének hamujából szemgyógyszerek készültek. Kiválóan gyógyította a gyulladásokat. Az érett gyümölcs értékét élénkítő, frissítő, hizlaló és vízhajtó hatása növeli.

Részletek

70. CSeresznye, mogyoró és diófa betegség érdekelene

Dió:A dió gnomóniás betegsége – Gnomonia leptostylaTünetek: levél: 2-4 mm-es, kerek, barna szegélyű, világos barna közepű foltok, gyakran összefolynak. Folt fonáki oldalán fekete acervulusz-telepek képződnek. Levélszáradás, levélhullás. hajtás: 2-4 mm-es, besüppedő, barna szélű és közepű foltok, később a foltok színe szürkére változik. gyümölcsöt burkoló zöld epikarpium: foltok, mint hajtáson.A hajtás és epikarpium foltokban acervuluszok képződnek.Telelés: fertőzött levelekben peritéciummal, aszkospórák fertőzése áprilistól június közepéig, vegetációs időben fertőzés acervuluszokból konídiumokkalVédekezés: levelek lehullása előtt a fertőzött lomb permetezése, lehullott levélmaradványok talajba forgatása vagymegsemmisítése, tavasszal virágzás után permetezés rendszeresen, elsősorban csapadékos időben Mogyoró: nem látszik jól, de ha fekete korompenész szerű a jelenség és a levél ragadós, akkor valószínű, hogy mogyoró levéltű támadta meg – kis mogyoró-levéltetű (Myzocallis coryli) és nagy mogyoró-levéltetű (Corylobium avellanae) – elleni védekezés a rügypattanás előtti lemosó permetezéssel kezdődik poliszulfidkén + vazelinnolaj (pl. NEVIKÉN, VEKTAFID S); vazelinolaj (pl. AGROL PLUSZ) permetezéssel. A fiatal lárvák ellen szükségessé válhat a védekezés sziromhullás után: természetes alapú piretrin, etil-alkoholos növényi kivonatok, alifás zsírsavak, növényi olajok és egyéb olajok használatával. A későbbiekben a levéltetű kolóniák felszaporodásakor a kezeléseket meg kell ismételni. Cseresznyén is a gnomóniás levélfoltosság láthatp.Cseresznye, meggy, szilva, kajszi: 0,5 l/ha, gnomóniás levél- és gyümölcsvarasodás ellen május közepétől permetezzünk Topas-zal.

Részletek