3016. Rozmaring teleltetése cserépben: így biztosan túléli a hideget
A rozmaring egy olyan fűszernövény, amely egy kis odafigyeléssel könnyedén átteleltethető. Mutatjuk, mire kell figyelni, hogy túlélje a telet!
A rozmaring egy olyan fűszernövény, amely egy kis odafigyeléssel könnyedén átteleltethető. Mutatjuk, mire kell figyelni, hogy túlélje a telet!
Vessük el a mítoszokat, és térjünk az egészséges étkezés útjára. Hogyan legyünk vegetáriánusok? – ez a leggyakoribb kérdés, amit hallunk. Erre adjuk meg az alábbiakban a nagyon egyszerű, de célravezető választ.
November eleje sokunk számára az elhunyt szeretteink megemlékezéséről szól. Ilyenkor általában új, friss virágokkal tesszük szebbé a sírokat. Lássuk, milyen virágokat érdemes a sírkerteknél elhelyezni, amelyek a mostohább körülmények közepette is tovább megélnek!
Cikkünkben felfedjük a helyes almatárolás titkait.Az almáknak -1 és 3ºC közti hőmérsékletre van szükségük, és akár plusz 5ºC is elegendő, hogy kétszer gyorsabban romoljanak.
A rozmaring nemcsak fűszernövény, hanem egy sokoldalú gyógynövény, aminek minden fűszeres kertben ott van a helye.
Az utóbbi évek felfedezettje a díszkáposzta, amelytől először magam is idegenkedtem, de mára megváltozott a véleményem róla, szerintem nagyon vicces növény és jól bírja a téli fagyokat is.
Az egyik legnépszerűbb és legkönnyebben termeszthető faj a sokvirágú jázmin, a következő két cikkből minden kiderül róla!
A viszvirágnak (Hoya sp.) valóban nagyon erős illata lehet, amit főleg éjszaka lehet érezni. A virág illata nem mérgező, kisgyerek is aludhat vele egy szobában, persze ez nem vonatkozik arra, hogy a szép virágok meg is ehetők, az okozhat mérgezési tüneteket.
A hibiszkuszt valószínű, hogy az üvegházi molytetű vagy köznapi nevén a liszteske támadta meg. Az állat kizárólag a levél fonákán található meg, ott szívogatja a növény nedveit. Erős fertőzés esetén molytetvek elleni (pl. piretrin hatóanyagú)készítménnyel lehet védekezni.<p>Egyéb megelőzési ötlet és gyógymód a liszteske ellen, a mellékelt cikkben olvasható.
Magyarország nagy részén a meszes talaj a jellemző, inkább csak Nyugat-Magyarországon fordul elő savanyú talaj, ami az áfonya termesztéséhez is szükséges. Ahhoz, hogy pontosabb leírást kapjunk, mindenképp talajvizsgálatot kell végezni, amelyet a megyei növényegészségügyi és talajvédelmi állomások végzik.