3041. 3+1 sövénynek való örökzöld
Az örökzöld fa ideális választás dekoratív és funkcionális sövénykerítések készítéséhez. Ha sövénykerítést akarsz készíteni, ültess tuját, magyalfát, eukaliptuszt vagy Cryptomeriát.
Az örökzöld fa ideális választás dekoratív és funkcionális sövénykerítések készítéséhez. Ha sövénykerítést akarsz készíteni, ültess tuját, magyalfát, eukaliptuszt vagy Cryptomeriát.
A könnyezőpálma (Monstera deliciosa) a mexikói esőerdők őshonos növénye. Gyönyörű levelei és termete miatt dzsungelhatást hoz a lakásba, de nem árt vigyázni vele, mert egyes részei mérgezők!
A kutyáink által fogyasztott élelmiszerek – beleértve a zöldségeket is – nagyon fontosak egészségük és élettartamuk szempontjából. Míg néhány zöldségféle nagyon hasznos, vannak mások, melyek apró emésztési problémákat, esetleg súlyos betegségeket vagy éppen halált okozhatnak, ha négylábú barátaink elfogyasztják.
A keményítőben gazdag, édes és zamatos zöldborsó egyike a legősibb kultúrnövényeknek. Ezt a hüvelyes zöldségfélét finom és tápláló magvaiért termesztik ősidők óta. Mára egyike a legnépszerűbb termesztett növényeknek, úgy a mérsékelt, mint a fél-trópusi égöv alatt.
Spenóttorta: 70 dkg spenót levél, 50 dkg krémsajt, 10 dkg reszelt sajt, 4 gerezd fokhagyma, 1 csokor újhagyma, 5 db tojás, 50 dkg leveles tészta. A leveles tésztával kibélelünk egy tortaformát. A spenótleveleket megpároljuk, majd hozzáadjuk a sajtot, az összeaprított hagymát, és sóval, borssal fűszerezzük. A kész masszát beleborítjuk a leveles tésztával kibélelt tortaformába, majd a spenótba kis mélyedéseket csinálunk, amelyekbe beleütjük a tojásokat. A massza tetejére is tészta kerül, aminek a közepébe egy kis lyukat vágunk. 200 C-on, 50 percig sütjük.
A kép alapján egyértelműen nem látszik hogy pontosan melyik, de úgy tűnik, hogy a diófa kérgét egy kártevő támadta meg. Legfontosabb teendő tavaszra marad, mindenképp télvégi lemosó permetezésben kell részesíteni a fát, a felnyílt kérget kefével érdemes lekaparni előtte, hogy a permetlé ott is teljesen beborítsa a fát.
A szelídgesztenye valóban jobban termékenyül, ha nem csak egy, hanem több példányát ültetjük kertünkbe. A szelídgesztenye egyivarú (virága csak vagy női vagy hímvirág), és egylaki (tehát mind a női, mind hím megtalálható egy fán). Viszont gyakran előfordul, hogy az egyik hamarabb virágzik, mint a másik (nőelőző), és így a kívánt megporzás elmarad. Ültetvényekben 4-5 soronként szoktak egy pollenadó fajtát ültetni.
A klíviát viszonylag ritkán kell átültetni, ilyenkor tápanyagban gazdag virágföldet válasszunk számára. A klíviát a tövétől óvatosan leválasztott erős sarjakról lehet szaporítani, vigyázva, hogy törékeny gyökereiből minnél többet megóvjunk. Legjobb időpont erre a virágzás után, tavasszal adódik, mikor könnyen begyökeresednek a sarjak. Mindenképp érdemes megpróbálkozni a levágott gyökerű sarj átültetésével is, de nem biztos hogy túl fogja élni a beavatkozást.
Sajnos kimondottan hibiszkuszról szóló könyvet nem ismerek, de mint gyakori szoba-, illetve dézsás növény a legtöbb ilyen témájú könyvben szerepelni szokott.
Fagyérzékenysége miatt valószínű, hogy nem elterjed nálunk ez a fajta, de érdemes lenne megpróbálni Kerti címtárunk Díszfaiskolai termesztőitől vagy kértészeteitől egy árajánlatot kérni, hátha ők termesztenek vagy forgalmaznak hasonló fajtát.