3041. 3+1 sövénynek való örökzöld
Az örökzöld fa ideális választás dekoratív és funkcionális sövénykerítések készítéséhez. Ha sövénykerítést akarsz készíteni, ültess tuját, magyalfát, eukaliptuszt vagy Cryptomeriát.
Az örökzöld fa ideális választás dekoratív és funkcionális sövénykerítések készítéséhez. Ha sövénykerítést akarsz készíteni, ültess tuját, magyalfát, eukaliptuszt vagy Cryptomeriát.
A könnyezőpálma (Monstera deliciosa) a mexikói esőerdők őshonos növénye. Gyönyörű levelei és termete miatt dzsungelhatást hoz a lakásba, de nem árt vigyázni vele, mert egyes részei mérgezők!
A kutyáink által fogyasztott élelmiszerek – beleértve a zöldségeket is – nagyon fontosak egészségük és élettartamuk szempontjából. Míg néhány zöldségféle nagyon hasznos, vannak mások, melyek apró emésztési problémákat, esetleg súlyos betegségeket vagy éppen halált okozhatnak, ha négylábú barátaink elfogyasztják.
A keményítőben gazdag, édes és zamatos zöldborsó egyike a legősibb kultúrnövényeknek. Ezt a hüvelyes zöldségfélét finom és tápláló magvaiért termesztik ősidők óta. Mára egyike a legnépszerűbb termesztett növényeknek, úgy a mérsékelt, mint a fél-trópusi égöv alatt.
Spenóttorta: 70 dkg spenót levél, 50 dkg krémsajt, 10 dkg reszelt sajt, 4 gerezd fokhagyma, 1 csokor újhagyma, 5 db tojás, 50 dkg leveles tészta. A leveles tésztával kibélelünk egy tortaformát. A spenótleveleket megpároljuk, majd hozzáadjuk a sajtot, az összeaprított hagymát, és sóval, borssal fűszerezzük. A kész masszát beleborítjuk a leveles tésztával kibélelt tortaformába, majd a spenótba kis mélyedéseket csinálunk, amelyekbe beleütjük a tojásokat. A massza tetejére is tészta kerül, aminek a közepébe egy kis lyukat vágunk. 200 C-on, 50 percig sütjük.
A csicsóka évelő növény, a szára akár két méter magasra is megnő. A töve közelében, a talaj felszíne alatt jércetojás nagyságú gumókat fejleszt, melyek sütve, főzve, salátaként fogyaszthatók, igen kellemes ízűek és könnyen emészthetőek. Benne a szénhidrát nem keményítő, hanem inulin formájában van jelen, ezért a cukorbetegségben szenvedők is fogyaszthatják. Amennyiben vásárolni kíván, böngéssze át apróhirdetéseinket, hasznos információkhoz juthat!
A biokertbe azok a gyümölcsfajok jók, amelyeket nem kell vegyszeresen védeni a kártevőktől és kórokozóktól. <p> Minél jobban érzi magát a termőhelyén egy növényfaj, annál jobban ellenáll a betegségeknek, annál inkább kiheveri a kártevői által okozott sérüléseket. <p> Hogy mi érzi jól magát? Az a növény, amely amúgy is otthon van, azaz megszokottak számára a termőhelyi viszonyok. <p> A pesszimista álláspont szerint minél finomabb egy gyümölcs, annál inkább szeretik a kártevők, azaz annál többet kell permetezni. <p> A gyakorlat azt mutatja, hogy körtét, almát, barackot, vagy kajszit nehéz bio körülmények között termelni. Cseresznyét, meggyet, bogyósokat viszont sok odafigyeléssel lehetséges. <p> A jó csemeték kifogásához szerencse kell: nem árt, ha összehaverkodunk a helyi faiskolással, és kikérjük a véleményét.
<p> Utánanéztem. Először a 2004-es borfesztiválon hallottam ezt a nevet. Amikor a Bock pincészet standjához értem, és túlestem az árlap okozta sokkon, kiválasztottam a legolcsóbb száraz-vöröset a kínálatból. <p> A nevét akkor még nem tudtam kiejteni (most már tudom, hogy franciásan ermitázsnak mondják), a cseres íze viszont megnyerő volt. Azóta vettem is egy palackkal a Bock pincészet e jólsikerült borából. Kb. 1700 Ft-ba került a Corában: nem azt akarom mondani, hogy drága, hanem azt, hogy egy bor nekem nem ér ennyit. Egyébként ez egy cuvée, ami azt jelenti, hogy többféle szőlőfajtából készül. Tényleg nagyon cseres, így csak annak finom, aki ezt szereti. Nekem például ízlett. <p> Az Ermitage valószínűleg csak fantázianév, se francia borvidéket, se szőlőfajtát nem jelent. Jelent viszont remetelakot (angolul: hermitage). Valamint így hívják Szentpétervár szépművészeti múzeumát.
<p> Most olvastam erről egy cikket a Népszabiban, aminek az volt a címe, hogy Ha nincs fagy, a rovar szapora. <p> Összefoglalom: <p> Ilyenkor attól lehet tartani, hogy elolvad a hó, és nem védi semmi a talajt az átfagyástól. Állítólag ha ilyenkor hirtelen -15 C jön, akkor az árt az évelő növényeknek, a -25 C pedig már a fáknak is rossz. <p> A másik veszély az, hogy a növények úgy érzik, hogy tavasz van, ezért kihajtanak. A friss hajátások érzékenyek, ezért elfagynak. Januárban ettől sem kell tartani, ennyi meleg még nem veri át a növények biológiai óráját. <p> Az enyhe tél viszont kedvez a növényi kártevőknek, mert nem pusztítja el őket. A következő tavasszal nagyon elszaporodhatnak, ami fokozott védekezést indokol.
A vakond elriasztására alkalmas növények közé tartozik az Euphorbia lathyris, amelynek többféle magyar elnevezése is létezik: hasindító kutyatej, nagy sárfű vagy kerti sárfű. A növény minden része - így a föld alatti része is - mérgező tejnedvet termel. Éppen ezért kisgyermekes családoknál nem ajánlott. A vakondproblémára megoldást ígérő másik növény a földi- vagy más néven gyalogbodza (Sambucus ebulus), melynek levágott szárát kell a vakond járataiba bedugni. <p>Valószínűleg jobb eredményre vezet a Vakondűző patron alkalmazása, melynek működési elve a vakond számára kellemetlen szagok riasztó hatásán alapul.