3041. 3+1 sövénynek való örökzöld
Az örökzöld fa ideális választás dekoratív és funkcionális sövénykerítések készítéséhez. Ha sövénykerítést akarsz készíteni, ültess tuját, magyalfát, eukaliptuszt vagy Cryptomeriát.
Az örökzöld fa ideális választás dekoratív és funkcionális sövénykerítések készítéséhez. Ha sövénykerítést akarsz készíteni, ültess tuját, magyalfát, eukaliptuszt vagy Cryptomeriát.
A könnyezőpálma (Monstera deliciosa) a mexikói esőerdők őshonos növénye. Gyönyörű levelei és termete miatt dzsungelhatást hoz a lakásba, de nem árt vigyázni vele, mert egyes részei mérgezők!
A kutyáink által fogyasztott élelmiszerek – beleértve a zöldségeket is – nagyon fontosak egészségük és élettartamuk szempontjából. Míg néhány zöldségféle nagyon hasznos, vannak mások, melyek apró emésztési problémákat, esetleg súlyos betegségeket vagy éppen halált okozhatnak, ha négylábú barátaink elfogyasztják.
A keményítőben gazdag, édes és zamatos zöldborsó egyike a legősibb kultúrnövényeknek. Ezt a hüvelyes zöldségfélét finom és tápláló magvaiért termesztik ősidők óta. Mára egyike a legnépszerűbb termesztett növényeknek, úgy a mérsékelt, mint a fél-trópusi égöv alatt.
Spenóttorta: 70 dkg spenót levél, 50 dkg krémsajt, 10 dkg reszelt sajt, 4 gerezd fokhagyma, 1 csokor újhagyma, 5 db tojás, 50 dkg leveles tészta. A leveles tésztával kibélelünk egy tortaformát. A spenótleveleket megpároljuk, majd hozzáadjuk a sajtot, az összeaprított hagymát, és sóval, borssal fűszerezzük. A kész masszát beleborítjuk a leveles tésztával kibélelt tortaformába, majd a spenótba kis mélyedéseket csinálunk, amelyekbe beleütjük a tojásokat. A massza tetejére is tészta kerül, aminek a közepébe egy kis lyukat vágunk. 200 C-on, 50 percig sütjük.
Nem értem a kérdést, ha nem a kutyát permetezte hanem a fákat, bokrokat, akkor a kutya csak igen szélsőséges esetben tud hozzáférni, valamint a kipermetezett mennyiség a kutyára nem tud veszélyes lenni, a vegyszerek szaga legtöbb esetben taszítja az állatokat.
Üdvözlöm! Nem betegségre, inkább stresszhatás okozta problémára gyanakszom. A liliomfák, főleg az örökzöld nem szereti a szelet. Az ültetés, környezetváltás amúgy is megviseli a növényeket, és ha ehhez még szél is társul az tud ilyen problémát okozni. Rendszeres, bőséges öntözést, és 2-3 hetente való tápoldatozást javaslok komplex műtrágyával. Idősebb korban, ha már akklimatizálódott, nem fog gondot okozni a szél, de addig vigyázni kel rá. A tápoldatozást március elejétől augusztus közepéig végezze. Egy természetes lombváltás az örökzöldeknél is jellemző, és erre tettek rá még a fentebb említett dolgok. Üdvözlettel, Megyeri Szabolcs
Kedves Levente! Nincs semmi gond, a növények a környezetváltás után gyakran eldobják a virágaikat. Stresszhatás éri őket, más hőmérséklet, fényviszonyok, vízmennyiség.. Ha megszokta új helyét, újra fog nyílni, nem lesz vele gond. A tulipánra sajnos nincs ötletem, kevés az információ, amiből dolgozhatok. Tápoldatozza őket majd a kihajtás kezdetétől, illetve hagyja, hogy most természetesen húzódjanak vissza a hagymák, tehát ne vágja le a leveleket, csak akkor, ha azok teljesen elszáradtak. Üdvözlettel Megyeri Szabolcs
Az alma héjbarnulása Hazánkban e betegséget a gyakorlatban legtöbbször az angol nevén (scald) nevezik. A betegség a tárolóban a tárolási idény végén vagy a hosszan tartó szállítás során jelentkezik. A betegség gazdanövénye az alma, a citrom, a narancs és a grépfrút. A tünetek a gyümölcs héján észlelhetők, ahol szabálytalan alakú, nagy kiterjedésű, barna elszíneződés jelentkezik. A gyümölcs húsa legtöbbször egészséges, és csak ritkán, súlyos esetben barnul meg a héj alatti szövetek néhány sejtsora. A betegséget a kiáramló aromaanyagok okozzák, amelyek szellőzés hiányában – anaerob körülmények között – a gyümölcsöt károsítják. Főképpen a túlérett, magas hőmérsékleten tárolt, illetve szállított, vagy a polietilén fóliába csomagolt gyümölcsökön jelentkezik nagymértékben. Megelőzésének legfontosabb módja az alacsony hőmérsékleten, szabályozott légtérben történő tárolás. Normál tárolás esetén a szellőztetésről gondoskodni kell. Az alma glöódeszes gyümölcsfoltossága Hazánkban a betegség ma már kis jelentőségű, mivel elsősorban a házikertekben, és ott is főleg a régi almafajtákon (Batul, Cox narancs ranett, Húsvéti rozmaring) fordul elő. A betegséget népiesen koromfoltosságnak nevezik. A betegséget először 1931-ben, Franciaországban tárolt almáról írták le, Magyarországon pedig 1949-ben ismertették. A gyümölcs felületén 3–8 mm átmérőjű, gyér, barnásfekete bevonat látható, amely a gomba epifita micéliuma. A micélium a gyümölcs felületéről letörölhető, alatta az epidermisz és a belső szövet tünetmentes. A betegséget a Gloeodes pomigena (Schw.) Colby piknídiumos gomba idézi elő. A kórokozó micéliummal telel át a fás részeken és az innen leváló micéliumdarabok fertőzik meg az almát. A betegség külön védekezési eljárást nem igényel, mert a ventúriás varasodás elleni permetezés a glöódeszes gyümölcsfoltosság ellen is hatásos. A hiánybetegségek elkerülése végett érdemes lombtrágyéval is kezelni a fát, előfordulhat még Jonathan tipusu almáknál, hogy a kalciumhiány okoz barna foltosságot a gyümölcsön.
Kedves Sándorné! Pótoljon kálium tápanyagot, mert ez a tápelem felelős a virágképzésért. Én a fák még fiatal korának, és ennek a tápanyagnak a hiányának tudom be a gyér, és nem tejesen jó időben nyíló virágzást. Öntözővízhez adagolva, 2-3 hetente kis mennyiségben juttassa ki. Remélhetőleg megoldódik probléma. Üdvözlettel, Borsodi Bence