3156. A somfa (Cornus florida) története
Általában minden fának megvan a saját érdekes története. Nos, ez a somfáról különösen elmondható, hisz látványos szépségétől eltekintve nevéhez számtalan történet is fűződik.
Általában minden fának megvan a saját érdekes története. Nos, ez a somfáról különösen elmondható, hisz látványos szépségétől eltekintve nevéhez számtalan történet is fűződik.
A furcsaság relatív fogalom. Ami egyes embereknek furcsának tűnik, másoknak természetes. A növények birodalmában viszont van néhány faj, melyről a legtöbb ember elismerné, hogy megérdemlik a „nagyon is különös” jelzőt.
Készítsünk könnyen és gyorsan gyömölcsös-csokoládés kosarat! Lehet, hogy elsőre túl nehéznek tűnik, de azonnal bebizonyítjuk, hogy nem az!
Bemutatunk néhány ötletet, amelyek alkalmazásával megvédhetjük növényeinket a fagy okozta elváltozásoktól. Egy kevés előkészülettel és szeretetteljes gondoskodással növényeink túlélik a hideg telet, és tavasszal készen állnak majd a virágzásra.
Sokan egyetértenek abban, hogy az egyik legsikeresebb kerti fűszerünk a csípős paprika. Ettől a növénytől még a rovarok is távol maradnak. A paprika legtöbb fajtája könnyen termeszthető, és az első kemény fagy beálltáig szinte csak a termés szedésével kell foglalkozzunk.
3 az 1-ben könyvet nem igazán tudok Önnek ajánlani. A Cser Kiadó témakörönként megjelentetett jól használható könyveket, ezeket tudnám javasolni. <p>Lombos fák, cserjék címmel pedig a Botanika kiadó jelentetett meg 4. kiadásban az új fajták leírásával bővített könyvet.
A tulipánok és sok más hagymás növénynél fontos, hogy 2-3 évente elvirágzás után vegyük fel hagymáikat a földből, szárítsuk ki, és hűvös helyen ´nyaraltassuk´, majd ősszel ültessük el őket. A következő évben ismét teljes pompával fognak virítani.
A borókaféléket a magvetésen kívül őszi hidegágyi vagy téli üvegházi duványozással lehet szaporítani. Tavasszal is lehetséges a szaporítás: áprilisban-májusban a friss hajtásról szedett dugvány még ugyanabban az évben meggyökeresedhet. A rosszul szaporodó fajtákat üvegházakban oltják.
A közönséges dió meleg- és fényigényes. Mélyrétegű, tápdús nem túl nedves talajt kedvel. Az átültetést és a metszést rosszúl tűri. Amennyiben több környezeti elvárásában is hiányt szenved, könnyen előfordul, hogy nem fejlődik rendesen.
Valószínű a diófáját a dió gnomóniás betegsége támadta meg, amely 3-4 mm-es barna szegélyű foltok megjelenésével kezdődik, amelyek később felfedezhetők lesznek a hajtásokon majd a gyümölcs húsán(zöld külső burkán) is.<p> A fertőzési források a lehullott levelek, ezért is érdemes ezt ősszel elégetni. Ha ez elmarad, az eredményes védekezéhez a lombot fertőtleníteni kell, lombhullás után DNOC, benomil vagy tiofanát-metil hatóanyag-tartalmú szerekkel kell permetezni.