3156. A somfa (Cornus florida) története
Általában minden fának megvan a saját érdekes története. Nos, ez a somfáról különösen elmondható, hisz látványos szépségétől eltekintve nevéhez számtalan történet is fűződik.
Általában minden fának megvan a saját érdekes története. Nos, ez a somfáról különösen elmondható, hisz látványos szépségétől eltekintve nevéhez számtalan történet is fűződik.
A furcsaság relatív fogalom. Ami egyes embereknek furcsának tűnik, másoknak természetes. A növények birodalmában viszont van néhány faj, melyről a legtöbb ember elismerné, hogy megérdemlik a „nagyon is különös” jelzőt.
Készítsünk könnyen és gyorsan gyömölcsös-csokoládés kosarat! Lehet, hogy elsőre túl nehéznek tűnik, de azonnal bebizonyítjuk, hogy nem az!
Bemutatunk néhány ötletet, amelyek alkalmazásával megvédhetjük növényeinket a fagy okozta elváltozásoktól. Egy kevés előkészülettel és szeretetteljes gondoskodással növényeink túlélik a hideg telet, és tavasszal készen állnak majd a virágzásra.
Sokan egyetértenek abban, hogy az egyik legsikeresebb kerti fűszerünk a csípős paprika. Ettől a növénytől még a rovarok is távol maradnak. A paprika legtöbb fajtája könnyen termeszthető, és az első kemény fagy beálltáig szinte csak a termés szedésével kell foglalkozzunk.
Mi lehet a pókhálószerű fehér rész a bonsai-on?
Tisztelt Balogh Ernő, A pókhálószerűség a leveleken nagy valószínűséggel takácsatkák jelenlétére utal. Ezek az apró, szabad szemmel alig látható kártevők száraz, meleg levegőn szaporodnak el könnyen, és tipikus tünetük a levelek fonákján képződő finom „pókhálós” szövedék. A bonsai számára ez komoly veszélyt jelenthet, ha nem kezelik. Teendők: Első lépésként törölje le a leveleket langyos vizes ruhával vagy permetezze le alaposan a növényt (különösen a levélfonákot). Zuhanyoztassa le a fát langyos vízzel, de ügyeljen arra, hogy a talaj ne legyen túlöntözve közben. Emelje a páratartalmat, mivel a takácsatkák a száraz levegőt kedvelik. Használhat párásító tálcát, spriccelheti a leveleket. Szükség esetén használjon atkaölő szert (pl. Biola vagy neem olaj tartalmú bio permet), lehetőleg biológiai eredetűt, hogy ne károsítsa a fa érzékeny gyökérzónáját. Fontos: vizsgálja meg a többi bonsait is, mert ezek a kártevők könnyen átterjednek egyik növényről a másikra. Üdv, Édenkertész
rövid kérdés
válasz
Mit kell a komposzthoz keverni, hogy talajként funkcionáljon?
Ahhoz, hogy a komposzt termőtalajként is használható legyen – vagyis ne csupán szervesanyag-utánpótlásként szolgáljon, hanem alkalmas legyen például veteményezésre vagy palántázásra is – érdemes néhány anyagot hozzákeverni. Az érett komposzt önmagában ugyanis túl tömény és szerkezetében is túl laza lehet a növények számára, ezért fontos a javítása. Elsőként érdemes kerti földet keverni hozzá, amely stabilizálja a szerkezetét és segíti a talajélet kialakulását. Ebből körülbelül azonos mennyiséget, azaz 1:1 arányban lehet a komposzthoz adni. Emellett durvább szemű homok hozzáadásával javítható a vízelvezetés – ez különösen agyagos vagy túl nedves komposzt esetén hasznos. A homok aránya általában 10–30% lehet a végső keverékből. Szükség esetén különféle ásványi anyagokkal is gazdagíthatjuk a komposztos keveréket. A zeolit például javítja a tápanyagmegkötő képességet és a vízháztartást, míg a kőzetőrlemények és agyagliszt mikroelemeket biztosítanak a növények számára. Biochar, azaz apróra tört faszén is keverhető bele, amely fokozza a talajéletet és javítja a nedvességmegtartó képességet.
Hogyan lehetne megmenteni a selyemakácot?
Kedves Kérdező! A leírás alapján sajnos a selyemakác törzsén kialakult két nagy lyuk súlyos károsodásra utal, különösen, mivel ezek az esővíz hatására folyamatosan áznak, így a belső korhadás előrehaladása is valószínű. Az ilyen sebek gyakran abból adódnak, hogy a fa nem tudja megfelelően „lezárni” a metszési felületet, főleg ha túl nagy az ág átmérője, vagy nem megfelelő módon történt az eltávolítása. A helyzetet tovább rontja, ha a seb felfelé néz, mert ez megkönnyíti a víz bejutását és bent maradását, ami kedvez a korhadásnak és a kórokozók megtelepedésének. A legfontosabb most az lenne, hogy megakadályozza a további beázást. Erre ideiglenes megoldásként lehet alkalmazni valamilyen eső elleni fizikai védelmet, például fóliát, de csak úgy, hogy a seb tudjon szellőzni is, különben a pára bennrekedése tovább gyorsíthatja a bomlást. Olyan "tető" szerű takarás lehet megfelelő, amely nem érintkezik közvetlenül a sebbel, de megakadályozza a csapadék közvetlen bejutását. A lyukak kitöltése csak akkor lehet indokolt, ha a korhadás már megállt, és a fa stabil, életképes. Régebben fatapaszt vagy betont is alkalmaztak, de ez ma már nem javasolt, mert ezek nem mozognak együtt a fával, és több kárt okozhatnak, mint hasznot. Inkább természetes anyagokból készült, légáteresztő fatapaszok vagy méhviasz-alapú sebkezelők jöhetnek szóba, de ezek használata előtt nagyon fontos lenne egy szakértői (faápoló arborista) vélemény. Előfordulhat, hogy a korhadás már olyan mértékű, hogy a fa szerkezeti stabilitása is veszélyben van, ilyenkor a kivágás lehet az egyetlen biztonságos megoldás – különösen, ha a fa közlekedési út, épület vagy játszótér közelében áll. Javaslom, hogy a fa állapotának pontos felmérése érdekében kérjen arborista szakértői vizsgálatot. Ők speciális műszerekkel meg tudják mérni, milyen mély a korhadás, és van-e még esély a fa megmentésére.
Kedves Édenkertész, Szeretném véleményét kérdezni évek alatt összegyűjtött és frissen keletkező faágak felhasználásáról. Szüleimtől örökölt családi ház udvarán van egy kb. 40 éves diófa. Édesapám a róla lehulló nagyobb ágakat, illetve más gyümölcsfák vastagabb ágait összegyűjtötte. Ezek már évek alatt nagyrészt kiszáradtak, illetve újak is keletkezetek. Ezeket lehet-e hasznosítani ( pl felaprítani és mulcsként szétszórni). Van egy nagy kert, amit nem használunk, időnként lenyírjuk a rajta megtermő gyomot, arra gondoltam erre a lenyírt területre szétszórnánk, így a felhalmozott kiszáradt fától is megszabadulnánk, illetve lehet, hogy a kert gyomnövényeinek növekedését is korlátoznánk. Ez így jó megoldás lenne-e erre a két problémára? Illetve van-e hátránya a jelenleg nem használt kert ilyen módon törtenő talajtakarásának? Nagyon szépen köszönöm előre is válaszát!
A száraz faágak felaprítása és mulcsként való felhasználása jó megoldás lehet a kert gyomosodásának csökkentésére, valamint a felhalmozódott ágak hasznosítására is. A kerted jelenlegi, nem használt területére kiterítve a mulcs segíthet a gyomok visszaszorításában, megőrizheti a talaj nedvességtartalmát, és hosszabb távon javíthatja annak szerkezetét is. Ehhez azonban fontos, hogy a faágakat megfelelően aprítsd fel, mert a vastagabb ágak nehezen bomlanak le, és kevésbé alkalmasak takarásra. Ha van lehetőséged, érdemes ágaprítót használni, de kisebb mennyiség esetén akár kézi szerszámokkal is feldarabolhatod őket. A diófa esetében különösen ügyelj arra, hogy csak a régi, jól kiszáradt ágakat használd, mert a friss részek olyan anyagot tartalmaznak, amely gátolhatja más növények növekedését. A mulcsréteg vastagságát is mérsékelten alakítsd ki, mert a túl vastag takarás gátolhatja a talaj megfelelő levegőzését. Összességében ez a módszer környezetbarát, költséghatékony és hosszú távon előnyös lehet a kerted számára. Ha a jövőben termeszteni szeretnél ezen a területen, vagy más célra használnád, érdemes figyelni arra, hogy a mulcs megfelelően lebomoljon, vagy idővel komposztként dolgozd be a talajba.