3191. Szokatlan egzotikus zöldségek - 2. rész
Ebben a második részünkben folytatjuk a szokatlan és különleges zöldségek sorát. Cikkünkben szót ejtünk a tomatillóról, a kínai hosszú babról, az Oca és édesburgonyákról és a cukorgyökérről.
Ebben a második részünkben folytatjuk a szokatlan és különleges zöldségek sorát. Cikkünkben szót ejtünk a tomatillóról, a kínai hosszú babról, az Oca és édesburgonyákról és a cukorgyökérről.
Gyakran azok a legnépszerűbb virághagymák, amelyek nem igényelnek különösebb gondozást, mégis ellenállóak és szokatlan alakú virágaikkal, érdekes levélzetükkel a tavaszi kert díszére válnak. A legtöbb virághagyma fagytűrő, így nem károsítják őket a tavasz eleji fagyok.
A következőkben egy kerttervező tanácsait mutatjuk be, hogy miként hozhatunk létre tetszetős és hangulatos kerteket. Lássuk hát, hogy mi a titka egy különleges és egyedi kert megalkotásának!
A folytatásban a növények egymáshoz viszonyított távolságáról ejtek szót, továbbá arról próbálom majd meggyőzni az olvasókat, hogy ültessenek fákat vagy cserjéket kertjükbe.
Befejező részünkben többek között szeretném kiemelni, hogy a kertek tervezésekor nem szabad elrugaszkodni a valóságtól. Legyünk mindig tisztában az országunk törvényeivel, és igyekezzünk mindig megtartani a jó szomszédi kapcsolatot!
Egyszerű megoldás lenne néhány magoncot kiemelni az erdőből, de mélyre hatoló gyökérzete miatt ez nem biztos, hogy sikerülni fog. Ha késő ősszel az érett terméseket megtisztítja, és kb. 3-4 cm mélyre elveti oda, ahol a bokrokat szeretné, nagyobb eséllyel várhatunk eredményt. A tavasz és a nyár folyamán locsolja rendszeresen. A túl sűrűn kelő növényeket ritkítsa meg.
Kedves Novák Róbert! 1. A szelídgesztenye (Castana sativa) nem különösebben érzékeny a talaj PH értékére, persze a szélsőséges értékeket nem bírja, de ez sok növényről elmondható. 2. Az ültető gödörbe én nagyon ajánlom a komposztált marhatrágyát! Nagyon meghálálja idővel! 3. Az endotiás kéregelhalás (Endothia parasitica [Murr.] Anders.) a gesztenye legsúlyosabb betegsége. A kórokozó a gesztenyefa ágait és törzsét fertőzi, a háncsot és a kambiumot pusztítja. Narancsvörös termőképletei a kérget áttörve fejlődnek ki. A fertőzések sérüléseken, de a villás ágelágázások kéreggyűrődéseiben minden látható sérülés nélkül is kialakulhatnak. A betegséget a fák koronájában a nyár folyamán elszáradt lombos ágak jelzik. Ezeken a száradt lomb a tél folyamán is rajtamarad. A betegség többnyire az idősebb ágakban és a törzsön lefelé terjed. A fertőzött részek fölött a fatest szárad, a kéreg repedezik és a korona pusztul. A fertőzés helye alatt erőteljes hajtások törnek ki. Ezek a lefelé terjedő kórokozónak legtöbbször már a következő évben áldozatul esnek, és az erdőállományokban vagy szórványban álló beteg gesztenyefák a száraz, seprűsödő ágaikkal jellegzetes képet mutatnak.
Üdvözlöm! A képen egy rózsameténg (Catharanthus roseus) látható.
Üdvözlöm! Igen, lehet! Tavasszal kell elvetni, amit egy cserépbe javaslok és mikor már 30-50 cm-es a növény, akkor lehet kiültetni a helyére. A szabadföldbe is szokták vetni, de ez így biztosabb módszer.
Üdvözlöm! Sajnos pár éve megjelent nálunk ez az invazív állat, ami nagy pusztítást tud végezni! Hatékony szer az Actara és a Mospilan. A kezelést hetente kell végezni, összesen 4-5 ször! A tél végén (februári enyhébb napokon) Agrollal kell permetezni, mert ez az olajos szer elpusztítja a petéket.