3251. Érdekességek a százszorszépről (Bellis perennis)
A százszorszép (Bellis perennis) egyszerű de kifinomult virág, mely nagyon sok helyen megtalálható. Az alábbiakban bemutatunk néhány talán kevésbé ismert tényt a százszorszépről.
A százszorszép (Bellis perennis) egyszerű de kifinomult virág, mely nagyon sok helyen megtalálható. Az alábbiakban bemutatunk néhány talán kevésbé ismert tényt a százszorszépről.
A megszokott növények mellett, amelyeket magunk körül látunk vagy esetleg fényképeken, tudta, hogy léteznek sokkal különlegesebb növények is? Nos, itt található egy lista olyan különleges növényekkel, amelyek már évek óta léteznek, csak éppen lehet, hogy még nem találkoztunk velük. Szeretne még többet tudni? Akkor olvassa tovább cikkünket...
A rukkolát nagyon könnyű termeszteni, és az íze sokkal finomabb a boltban kaphatónál.
A kék kúszóboróka (Juniperus horizontalis) alacsonyan növő, tűlevelű örökzöld cserje. A kúszóborókák neve hallatán a legtöbben a talajtakarásra gondolnak, okkal. Lássuk hát, hogy mire használhatjuk ezt a növényt!
A Magyar Orchidea Társaság idén tavasszal is elkápráztatta a látogatókat virágainak csodálatos színpompájával. Egy ilyen alkalmat mi sem hagyhattunk ki, elmentünk hát, és a fényképezőgépünket sem felejtettük otthon. Jöjjenek hát a képek!
Kedves Érdeklődő! Az Aloe-, ill. Agave fajokat nem lehet levéldugványról szaporítani. Nagyüzembe magról, otthoni hobbikertészek pedig sarjakról szaporítják ezeket a növényeket. Esetleg az aloe-t fejdugványról meg lehet próbálni szaporítani steril virágföld és homok 3:2 arányú keverékébe. A levágott növényi részt ültetés előtt legalább 4-5 napig hagyni kell száradni (nem közvetlen napon, hanem árnyékban), ezután elültethető. Ha a növény csak kissé nyúlt meg, tegye ki a kertbe fokozatos (kezdetben árnyékba, majd egy kis nap stb.) szoktatás után félárnyék az ideális az aloe fajok számára, egész nap nem érheti őket közvetlen napfény. Ha nem nagymértékű a megnyúlás, rendbe jöhet a növény a szabadban. Üdvözlettel Vasvári János Zsolt
A papagájvirág (Strelitzia reginae) türelmet igényel, mert csak az 5. év után kezd virágozni. Szerintem jövőre virágozni fog. A helye jó. A Pachirát nem szokás metszeni, hanem a törzsét össze szokták fonni. Az alakításkor szempont, hogy a törzs (ek) tetején legyen hajtás és lomb.
Feltételezem, hogy selyemfenyőjének fenyőrozsdája (Cronartium ribicola) van. Mivel képet nem küldött, azt javaslom, hogy a betegség latin neve alapján próbálja azonosítani az interneten, ahol jó képek találhatók. Amennyiben a kórkép megegyezik, és nagy növényről lenne szó, azt tudnánk javasolni, hogy a fertőzött részeket távolítsa el, de ekkora növénynél ez nem megoldás. Elképzelhető, hogy a fertőzés a növény pusztulásához fog vezetni. A fenyőrozsda fő gazdanövénye a ribiszke (étkezési és dísz egyaránt), amennyiben a két növény egymás közelségében él, a fertőzés veszélye még nagyobb. Üdvözlettel: Gergely Díszfaiskola, Gödöllő
A képen egy: Amorphallus rivieri látható. A neve a görög amorphos szóból ered, ami alaktalant jelent a phallus pedig péniszt jelent. Össze kell rakni a két nevet és egyből rájön az ember, hogy a növény neve honnan eredeztethető.
Tisztelt Hadas László! A fénykép alapján úgy ítéljük meg, hogy a tapasztalt jelenség fagykár. A növény leyland 'ciprus' (x Cupressocyparis leylandii), és erre a növényre sajnos jellemző lehet, hogy kemény teleken részlegesen károsodik. Ha a növény egyébként kielégítő állapotban van, akkor ezt a károsodást kinövi. Érdemes odafigyelni az öntözésére is. A leyland ciprus - bizonyos mértékig - fagyérzékeny növény, és a túlzott mértékű öntözés tovább fokozza fagyérzékenységét, mivel ilyenkor a hajtások nem tudnak kellőképpen "beérni", fásodni, vagyis felkészülni a télre. Gombafertőzés is elképzelhető, de ezt fénykép alapján nehéz azonosítani. Gergely Díszfaiskola, Gödöllő