3251. Érdekességek a százszorszépről (Bellis perennis)
A százszorszép (Bellis perennis) egyszerű de kifinomult virág, mely nagyon sok helyen megtalálható. Az alábbiakban bemutatunk néhány talán kevésbé ismert tényt a százszorszépről.
A százszorszép (Bellis perennis) egyszerű de kifinomult virág, mely nagyon sok helyen megtalálható. Az alábbiakban bemutatunk néhány talán kevésbé ismert tényt a százszorszépről.
A megszokott növények mellett, amelyeket magunk körül látunk vagy esetleg fényképeken, tudta, hogy léteznek sokkal különlegesebb növények is? Nos, itt található egy lista olyan különleges növényekkel, amelyek már évek óta léteznek, csak éppen lehet, hogy még nem találkoztunk velük. Szeretne még többet tudni? Akkor olvassa tovább cikkünket...
A rukkolát nagyon könnyű termeszteni, és az íze sokkal finomabb a boltban kaphatónál.
A kék kúszóboróka (Juniperus horizontalis) alacsonyan növő, tűlevelű örökzöld cserje. A kúszóborókák neve hallatán a legtöbben a talajtakarásra gondolnak, okkal. Lássuk hát, hogy mire használhatjuk ezt a növényt!
A Magyar Orchidea Társaság idén tavasszal is elkápráztatta a látogatókat virágainak csodálatos színpompájával. Egy ilyen alkalmat mi sem hagyhattunk ki, elmentünk hát, és a fényképezőgépünket sem felejtettük otthon. Jöjjenek hát a képek!
Mivel a legtöbb pajzstetű több növényt is szívogat, leggyakrabban egy másik növénnyel hozzuk be lakásunkba e kártevőket. Mielőtt még nagyon elszaporodnának, tudunk ellenük hatásosan, mechanikai úton védekezni. Ronggyal vagy kefével mossuk le a pajzstetveket, próbáljuk meg az eldugott részekről is kipiszkálni őket. Heti többszöri mosdatással sikeres lehet a védekezés. A forgalomban lehet kapni olajos permetszereket, amelyekkel lefújva a növényt és a kártevőt, megfulladnak az állatok.
A hibiszkusz vagy mályvacserje (Hibiscus siriacus) világos helyen, esetleg teraszon folyamatosan hozza virágait. Ha nincs útban ilyenkor valóban nem érdemes megmetszeni, inkább elvirágzás után vagy a kora tavasz alkalmas erre. Áprilisban vagy augusztusban fejdugvánnyal szaporíthatjuk.
A fenyőrozsda az öttűs fenyőket támadja meg, amitől az ágak megvastagodnak, először az ágak majd akár az egész fa elpusztulhat. Egy másik betegség az erdeifenyő tűlevélhullásos betegségére jellemző, hogy a kórokozó által fertőzött tűleveleken, nagyítóval apró foltok láthatók(ilyen a rossz termőhely miatti levélhulláskor nem észlelhető). A lehullott tűleveleket júniusig el kell távolítani, mert innen indul a fertőzés, ha erre nincs lehetőség július-augusztusban gombaölőszeres védekezés válhat szükségessé.
Valószínű, hogy a szedrét botrítisz támadta meg, ellene helyes metszéssel és vegyszeresen is kell védekezni. Vegyszeres védelemre (háromszor kell végezni a virágzás kezdetétől) az iprodion, vinklozolin, procimidon hatóanyagú szerek használhatók.
A tuják hazánkban nem őshonos növények, s egyre nehezebben viselik a nagy évközi hőmérséklet és csapadékingadozást. Néhány gombás betegség is támadja, illetve molyok és pajzstetvek is élősködhetnek rajta. Azt, hogy egy magról nevelt tuja kevésbé bírná el éghajlatunkat és rövidebb életű, véleményem szerint nem reális.