3321. Biotár IV. Országos Öko Expo és Bio Fesztivál
Az idei évben – hagyományosan június hónapban - már negyedik alkalommal kerül megrendezésre a Biotár Országos Öko Expo és Bio Fesztivál.
Az idei évben – hagyományosan június hónapban - már negyedik alkalommal kerül megrendezésre a Biotár Országos Öko Expo és Bio Fesztivál.
Kaktuszgyűjtők lelkes csoportja pont 40 évvel ezelőtt gondolta úgy, hogy létrehoznak egy olyan közösséget, ahol hobbijukat, szenvedélyüket, a kaktuszgyűjtés örömeit oszthatják meg egymással és az érdeklődő közönséggel.
Sokszor gondot okoz, hogy milyen műtrágyát válasszunk növényeink számára. Íme néhány tipp arra nézve, hogyan is gondozzuk évelő növényeinket egészséges fejlődésük érdekében.
A mai rohanó világunkban sok embernek nem marad sok ideje a növényei gondozására. Ilyenkor gyakran megesik, hogy az ajándékba kapott vagy vásárolt szobanövények elsárgulnak, rosszabb esetben el is pusztulnak. Lássuk, mit tehetünk, hogy az ilyen eseteket elkerüljük!
Hozzávalók: 28 dkg liszt, 15 dkg margarin, 8 dkg glukon, fél zacskó sütőpor, fél citromnak a leve, 1 tojás, 15 dkg kókuszreszelék, 1 tasak vaníliás cukor.
Az utóbbi évek felfedezettje a díszkáposzta, amelytől először magam is idegenkedtem, de mára megváltozott a véleményem róla, szerintem nagyon vicces növény és jól bírja a téli fagyokat is.
Az egyik legnépszerűbb és legkönnyebben termeszthető faj a sokvirágú jázmin, a következő két cikkből minden kiderül róla!
A viszvirágnak (Hoya sp.) valóban nagyon erős illata lehet, amit főleg éjszaka lehet érezni. A virág illata nem mérgező, kisgyerek is aludhat vele egy szobában, persze ez nem vonatkozik arra, hogy a szép virágok meg is ehetők, az okozhat mérgezési tüneteket.
A hibiszkuszt valószínű, hogy az üvegházi molytetű vagy köznapi nevén a liszteske támadta meg. Az állat kizárólag a levél fonákán található meg, ott szívogatja a növény nedveit. Erős fertőzés esetén molytetvek elleni (pl. piretrin hatóanyagú)készítménnyel lehet védekezni.<p>Egyéb megelőzési ötlet és gyógymód a liszteske ellen, a mellékelt cikkben olvasható.
Magyarország nagy részén a meszes talaj a jellemző, inkább csak Nyugat-Magyarországon fordul elő savanyú talaj, ami az áfonya termesztéséhez is szükséges. Ahhoz, hogy pontosabb leírást kapjunk, mindenképp talajvizsgálatot kell végezni, amelyet a megyei növényegészségügyi és talajvédelmi állomások végzik.