3356. Miért nem virágzik a növényem? (II.)
A következőkben a murvafürt, a somvirág, a sárga nárcisz, a tulipán és az írisz virágzásának problémáit vizsgáljuk meg. Lássuk, mit tehetünk, hogy ezek a növények is virágba boruljanak!
A következőkben a murvafürt, a somvirág, a sárga nárcisz, a tulipán és az írisz virágzásának problémáit vizsgáljuk meg. Lássuk, mit tehetünk, hogy ezek a növények is virágba boruljanak!
Ha egy növény képes a virágzásra, akkor attól el is várják. Utolsó részünkben a bazsarózsa, a rózsa, a liliom, a hajnalka és a hibiszkusz elmaradt virágzásának okait vizsgáljuk meg!
Hozzávalók paprika, túró vagy sajt szeletek, tojás, zsemlemorzsa, liszt, szezámmag, só, bors.
Nagy örömmel tölt el, hogy egyre több felé lehet hallani a fenyőkéregről, és egyre többen választják ezt a kényelmes, mégis környezetbarát megoldást a gyomok ellen. Ez a módszer egyszerre óvja a növényeket és a talajt, és varázsolja a kertet széppé. Hogyan is alkalmazza szakszerűen, hogy hatékony legyen? Erre válaszolok most!
Az, hogy az embernek van immunrendszere, már köztudott, de az, hogy a növények is termelnek olyan vegyületeket, amik a betegségek kialakulását megakadályozzák, még újdonságnak számít.
Kiültethető, nyáron a murvafürt a legnagyobb forróságot is jól bírja. Ezért helyezzük napos és világos helyre, ha szobában tartjuk, akkor legyen az ablakhoz minél közelebb. A mellékelt cikkben bővebben olvashat a virágról.
Valószínűleg a szúnak is nevezett kopogóbogár (legelterjedtebb fajtái a dacos kopogóbogár - Dendrobium pertinax - és a kis kopogóbogár - Anobium punctatum) ütött tanyát a bútorban. Mind a cincéreknek, mind a kopogóbogaraknak elsősorban a lárvái pusztítják a faanyagot, de a kifejlett bogár is jó telepet talál bennük. A cincérek lárváinak kártevésére a viszonylag nagy átmérőjű, rendszerint ferde nyílású lyukak utalnak. A kopogóbogarak - és lárvái - járatai 1-2 milliméteresek, alattuk por alakban összegyűlő forgács mutatja, hogy élő állat tevékenykedik a fában. Régebbi fertőzés esetén a járatok olyan sűrűk lehetnek, hogy a fa lisztessé válik, porhanyós lesz, ezzel teherbíró képessége lecsökken. Többféle vegyszer is beszerezhető erre a célra, amivel le kell kezelni a bútort.
Lótetű lehet. A melegágyak és a zöldségnövények károsítója, de a különféle szántóföldi növényeket sem kíméli. Legnagyobb veszélyt a csíranövényekre és a palántákra jelent. A kifejlett lótücsök talajlakó rovarlárvákkal, csigákkal és egyéb puhatestű szervezetekkel is táplálkozik. Ilyenkor hasznos. Ez a haszna azonban károsításához képest elenyésző. A kifejlett lótücsök 4-6 cm hosszú, teste hengeres, színe barna. A tojása ovális, 2 mm hosszú, okkersárga színű, a talajban, tyúktojás nagyságú fészekben találhatók csoportosan. A lárva eleinte apró, hangyaszerű, szürkésfehér, világossárga, majd barna színű. A kifejlett rovar és a lárva a hidegebb hónapokat kivéve egész évben egyaránt károsíthat. A melegágyakban és a szabadföldön a talajt járataival összevissza furkálja. A palántákat kitúrja, a gyökeret vagy a növény föld alatti szárát átrágja. A növény elfonnyad, megbarnul, és a talajból könnyen kihúzható. Szárazság idején a vastagabb húsos karógyökeret is megrágja. A talaj felszínén futó keskeny kanyargós járata szövevényes, és kb. 1 cm átmérőjű. Cinkfoszfidos csalétekkel csak meleg, nedves talajon, az esti órákban tanácsos a védekezés.
Magasabb fajtának a magját vetette el? Mert a magasabb fajtákat 75 cm-es távolságra kell ültetni egymástól, ezért célszerű az egyiket kivenni, hogy szépen fejlődhessen és gyönyörű lehessen. Az alacsonyabb fajtáknak 30-40 cm távolság kell egymástól. Ha nagyon szorosan vannak, célszerű kiszedni egyet-egyet.
A barátcserje augusztustól októberig virágzik. Ha kap elég nedvességet, és fényt, virágoznia kell. Fog is az idén!