31. 8 szobanövény, amit májusban már kitehetünk a teraszra
Szobanövényeket a teraszra? Miért ne terjeszkednénk lakásunkkal a kert irányában? Az édenkert.hu bemutat néhány érdekes megoldást erre.
Szobanövényeket a teraszra? Miért ne terjeszkednénk lakásunkkal a kert irányában? Az édenkert.hu bemutat néhány érdekes megoldást erre.
Évszaknak megfelelő növényekkel és virágokkal könnyebben ráhangolódhatunk a télre-nyárra-őszre.
A szénhidrátok és főként a cukrok étrendi szerepének megítélése rendkívül ellentmondásos. Összefoglaltuk a legfrissebb tényeket és az életmód-tanácsokat.
Régóta ismert tudományos tény, hogy a zöldségek, gyümölcsök fogyasztása fordított összefüggést mutat számos krónikus megbetegedés, többek között a szív- és érrendszeri betegségek, valamint egyes daganatok kialakulásának kockázatával.
Különlegesség a kései szüretelésű borok között: kevés benne a visszamaradt cukor, így az édesség helyett a zamatos gyümölcsízek dominálnak.
Kedves Ágnes! 1. Mindkét kúszó hortenzia Japánban honos növény és habitusuk, virágzatuk is nagyon hasonló, nincs lényegi különbség. Ha teheti félárnyékos oldalra tegye őket, mert a tűző napot, száraz klímát nem kedvelik. Zavaró, potyogó termésük nincs, június-júliusban virágoznak, fejlődésük lassú. 2. A Clematis fagytűrő, bár nagyon kitett helyeken hajtásai visszafagyhatnak, de általában tőről újra kihajt. Érzékeny viszont a száraz klímára, így érdemes a tövét kisebb évelő/egynyári virágokkal, kavicstakarással védeni a száraz forró nyári napokon. Ő is a napos-félárnyékos helyeket szereti inkább. A C. montana faj változatai strapabíróbbak, bár virágaik kisebbek. Nagy dézsában teleltethető. 3. Javasolt fajok napos pergolára: kúszólonc - Lonicera japonica fajták (pl Hallana) Lonicera henryi, Trombitafolyondár - Campsis radicans lilaakác - Wisteria sinensis Üdvözlettel, A Stipa szakértője Pergolára, virágrácsra vagy kerítésre futtatható növények Hogyan alakítsunk ki lugast a kertünkben?
Kedves Edit! Ilyen hagyományos, sekély balkonládában egynyári virágokat javaslok csak nevelni. Hosszútávon a cserjéknek, kis örökzöldeknek is legalább 35-40 cm mély ládára lenne szükségük. Így hamar beszövik majd a ládát, nyáron szomjaznak télen pedig kifagynak. Javaslom szerezzen be mélyebb ládákat, melyeket felfüggeszthet az ablak alá. Ennyire árnyékos helyre a borostyánon kívül nem nagyon tudok mást javasolni, még a japán kúszólonc és a vadszőlő jön szóba, de őket gyakrabban kell metszegetni, mert gyorsabban befutják a területet. Ládánként két törpe lomblevelű örökzöldet és egy futónövényt javasolok maximum. Tűlevelű örökzöldeknek itt túl sötét van sajnos. Lehet, hogy a kúszónövényt el is lehetne hagyni és egyszerűen törpe babérféléket beültetni, az önmagában is szépen takar. Üdvözlettel, A Stipa Szakértője Zombi muskátli helyett 99 törpe örökzöld a balkonládában! Milyen kapaszkodó és kúszócserjéket ültessünk árnyékos helyekre? A borostyán (Hedera Helix)
A növényvédő szerekkel nem permetezett vagy csak a természetes ellenségeket kímélő, ún. szelektív szerekkel kezelt gyümölcs- és szőlőültetvényekben számos ragadozó atkafaj természetesen fordul elő. Ezek a szabad szemmel alig látható hasznos szervezetek azonban a lassú mozgásukból adódóan csak nagyon lassan terjednek az ültetvényen belül is, és a nagyobb távolságra történő terjedésüket főleg a légmozgás teszi lehetővé. Mesterséges úton, az ún. áttelepítéssel viszont eredményesen átvihetők az egyik ültetvényből (ahol magas egyedszámban fordulnak elő) a másikba. Az áttelepítés akkor lesz sikeres, ha a ragadozó atkákkal betelepített területen elegendő zsákmányállat van. Jelenleg a ragadozó atkák betelepítése a szőlőben terjedt el nagyobb mértékben. A ragadozó atkák mesterséges betelepítésére a szőlőültetvényekben lehetőség nyílik a nyugalmi és a tenyészidőszakban egyaránt: Tenyészidőszakban zöldhajtásokkal: a ragadozó atkákkal jól ellátott (2-5 ragadozó/levél), ún. donor ültetvényekből a nyár folyamán (júniustól augusztusig) leszedett zöld hajtásokkal mesterségesen átvihetjük őket egy másik helyre. Nyugalmi időszakban: idősebb tőkerésszel, vesszőkkel vagy filccsíkkal.Az idősebb tőkerészeket (vesszőket) a téli metszés során kell leszedni és ezt követően elhelyezni az új helyre, a tőkefejhez közeli részekre; A filccsíkokat kora ősszel (pl. szeptember elején) a donorültetvény tőketörzsére vagy a szőlőkar részére, a csercsaphoz közel kötözzük ki (tőkénként két darabot). A tél végén, még a fakadás megindulása előtt leszedjük, és a fogadótőkékre telepítjük át. A fás résszel vagy filccsíkkal történő áttelepítés munkaigényesebb, de a tapasztalatok szerint eredményesebb, mint a többi módszer. Az ökológiai gazdálkodásban is több olyan hatóanyag használható fel (pl. kalcium poliszulfid, kén, olajok, természetes piretrin), amelyek károsíthatják a ragadozó atkákat. Ezek közül kiemelkedő jelentőségű a kén. A kéntartalmú készítmények rendszeres használata káros lehet a ragadozó atkákra, egyedszámukat jelentősen csökkentheti. A kén ragadozó atkákat károsító hatása azok fejlődési stádiumától, a hőmérséklettől és a kezelés gyakoriságától függ. Kivételt jelentenek a kénnel szemben ellenállóságot mutató, erre speciálisan szelektált törzsek. Ragadozó atkák beszerezhetők itt
Kedves Attila! Sajnos nincs ilyen ismeretem, hogy a tisztítószerek milyen elszíneződés okoznak vagy okozhatnak a térkövön. Kipróbálás szintjén merem ajánlani a Bicomb termékünket amik NÖVÉNYI alapú szennyeződés tud vegyszermentesen takarítani környezetebarát megoldásként:https://kertfuvesites.hu/BioComb-Tisztitoszer-Alga-es-Peneszolo Molnár Gábor Éva, a füvesasszony
Üdvözlöm! Nem vagyok teljesen biztos benne, de szerintem valahol megfázhatott a növény. A virágok, termések a legérzékenyebbek a hidegre. A Fülöp-szigetekről származik ez a dísznövény, tehát hazánk klímája merőben eltér az igényeitől. Így látatlanban azt mondom, nem lesz gond a növénnyel. :) Üdvözlettel, Megyeri Szabolcs