3501. Az esővíz szűrésének fortélyai
A tetőről lecsorgó esővíz szinte mindig tartalmaz szennyeződést, ezért felhasználás előtt a vizet szűrni, és - a használat jellegétől függően - esetleg fertőtleníteni is kell, ha olyan jellegű a szennyeződés.
A tetőről lecsorgó esővíz szinte mindig tartalmaz szennyeződést, ezért felhasználás előtt a vizet szűrni, és - a használat jellegétől függően - esetleg fertőtleníteni is kell, ha olyan jellegű a szennyeződés.
Sorozatunkban a gyík után a sünt mutatjuk be, amely azért hasznos, mert megeszi a káros rovarokat. Ezért még azt is elnézzük neki, hogy ezzel együtt sok hasznos állatot is elfogyaszt. Gyerekkoromban még sündisznónak neveztük, de ez az elnevezés nem tudományos.
A mozgó víz életet visz a kerti tóba. Viszonylag kicsi műszaki háttérrel akár utólag, a már régen elkészült tavunkon is elvégezhetünk néhány, a vízmozgatáshoz szükséges változtatást.
Hozzávalók: 375 g liszt, 1 tasak szárított élesztő, 1 db tojás + 1 tojássárgája, 100 g vaj, só, 80 g cukor, 300 ml tej, 50 g marcipán (pótolhatjuk 2 evőkanál mandulával és mandula aromával), 75 g mák, 10 g keményítő, 750 g szilva, 4 evőkanál méz.
Néhány éve egyre feltűnőbb park- és díszfáinkon, gyümölcsfákon és lágyszárú növényeinken legelésző, apró lepkeszerű állatka, az amerikai lepkekabóca (Metcalfa pruinosa). Magyarországon 2004-ben figyelték meg először, azóta egyre gyakrabban találkozni vele a kertekben, parkokban.
Az említett növénynél fontos ugyan az öntözés, de a tál vízben nem állhat, mert az gyökérrothadást okozhat! A fikuszféléknek nagyon magas a fényigényük, ezért elhelyezésüknél fontos szempont, hogy minél több napfény érje a leveleket! Legcélszerűbb ablakban tartani a növényt. Északi fekvésű lakásokban ez megoldhatatlan problémát okoz! Tartásukról több információt az alábbi válaszokban olvashat: Ficus Ginseng Bonsai fám hirtelen elkezdte ledobálni a levelit... Ficus ginseng bonsai fa gondozása Hogyan gondozzam a Ficus microcarpa Ginseng bonsait? Ficus Ginseng bonsai ápolása
A csicsókát gumója ültetésével szaporítjuk. Legjobban a "földből földbe" módszer vált be, vagyis az olyan ültetés, hogy a földből kiszedett gumókat azonnal elültetik más helyen. Erre bőségesen van idő, mert a csicsóka ültetési ideje októbertől május elejéig tart, de a legjobb március végén ültetni. A töveket egymástól 50-60 cm-re ültessük. A gumók legalább 6 cm mélyen legyenek a talaj felszíne alatt. Legjobbak a 40-50 g-os vetőgumók, amelyeket - ha kevés van belőlük - hosszában ketté is vághatunk. Ahol egyszer megtelepítettük a csicsókát, ott nem kell néhány évig újra ültetni, mert a kiszedéskor rendszerint marad a földben annyi gumó, amennyiből a következő évben is fejlődnek bokrok, 4-5 évi egy helyben maradás után azonban a gumók annyira elaprózódnak, hogy akkor új helyre kell őket telepíteni. Termesszünk csicsókát!
A képen látható növény neve: Dendrobium phalaenopsis. A Dendrobiumok phalaenopsis alfajához tartozik, tartásmódja megegyezik a lepkeorchideák tartásmódjával. Csak annyiban különbözik, hogy a két öntözés között egy darabig legyen száraz a talaja és a lepkeorchideánál több fényt, akár a direkt (nem déli tüző) napfényt is elvisel.
Ahogy melegszik hazánkban a hőmérséklet, egyre több mediterrán rovar jön fel hozzánk, így hozzá kell szoknunk az új vendégekhez. Két fajról lehet szó: Hazánkban ritka, nagytermetű mediterrán kabócafajok cirpelésétől hangosak a nyári délutánok: az óriás énekes kabóca (Tibicina haematodes) és a mannakabóca (Cicada orni) is előfordulhat. A hím kabócák pár hétig, a nászidőszak alatt ciripelnek, csak ezalatt kell elviselni a zúgást. Esténként füldugó segíthet vagy az Ausztráliában bevált gyakorlat, hogy nyaralni megy az ember.
Kedves Zsolt! Jó volna tudni, hogy kár- vagy kórképről van szó, magyarul állat okozza-e a kártételt vagy esetleg betegség. Amennyiben a hárs leveleit apró, meztelen csigára emlékeztető zöldes színű lárvák rágják, akkor kis hárs-levéldarázzsal van dolga. A védekezés ellene a károsítás megkezdésekor kell, hogy elkezdődjön (Bi-58 EC vagy Mospilan 20 SP vagy Nomolt 15 SC) szerekkel. Ha esetleg a hárs levelének színén sárgás, enyhén felpúposodó foltok keletkeznek, a foltok fonáki oldalán pedig fehér, később vöröses szövedék jelenik meg, akkor hárs-gubacsatka a kártevő. Ez ellen kihajtáskor, illetve utána 1-3 alkalommal kéthetes időközént kellene (kellett volna) védekezni Vektafid A növényvédő szerrel. Ha betegségről van szó, a következők jöhetnek számításba, amelyek száradással, levélhullással járnak: - a hárs mikoszferellás levélfoltossága: ilyenkor a levélen 2-4 mm átmérjű, kör alakú, apró feketésbarna foltok láthatók, a foltok udvara sárgás. A levél fokozatosan sárgul, majd lehullik. - a hárs gnomóniás betegsége: a levelek érközeiben jelentkeznek a csaknem kör alakú barna szegélyű, barna foltok. Ez ellen a két betegség ellen egyformán kell védekezni. A lehullott beteg leveleket a nyugalmi időszakban meg kell semmisíteni. Kémiai védelemre általában csak faiskolákban van szükség (cineb, propineb és kaptán hatóanyagú szerekkel).