3501. Az esővíz szűrésének fortélyai
A tetőről lecsorgó esővíz szinte mindig tartalmaz szennyeződést, ezért felhasználás előtt a vizet szűrni, és - a használat jellegétől függően - esetleg fertőtleníteni is kell, ha olyan jellegű a szennyeződés.
A tetőről lecsorgó esővíz szinte mindig tartalmaz szennyeződést, ezért felhasználás előtt a vizet szűrni, és - a használat jellegétől függően - esetleg fertőtleníteni is kell, ha olyan jellegű a szennyeződés.
Sorozatunkban a gyík után a sünt mutatjuk be, amely azért hasznos, mert megeszi a káros rovarokat. Ezért még azt is elnézzük neki, hogy ezzel együtt sok hasznos állatot is elfogyaszt. Gyerekkoromban még sündisznónak neveztük, de ez az elnevezés nem tudományos.
A mozgó víz életet visz a kerti tóba. Viszonylag kicsi műszaki háttérrel akár utólag, a már régen elkészült tavunkon is elvégezhetünk néhány, a vízmozgatáshoz szükséges változtatást.
Hozzávalók: 375 g liszt, 1 tasak szárított élesztő, 1 db tojás + 1 tojássárgája, 100 g vaj, só, 80 g cukor, 300 ml tej, 50 g marcipán (pótolhatjuk 2 evőkanál mandulával és mandula aromával), 75 g mák, 10 g keményítő, 750 g szilva, 4 evőkanál méz.
Néhány éve egyre feltűnőbb park- és díszfáinkon, gyümölcsfákon és lágyszárú növényeinken legelésző, apró lepkeszerű állatka, az amerikai lepkekabóca (Metcalfa pruinosa). Magyarországon 2004-ben figyelték meg először, azóta egyre gyakrabban találkozni vele a kertekben, parkokban.
Májusban már elkéstünk a permetezéssel. Azt még lombtalan állapotban, a téli fagymentes napokon kell megkezdenünk, amikor a taphtina gomba spórái aktiválódnak és megkezdik terjedésüket. A lemosó permetezés után, a hajtásnövekedés megindulásakor kell folytatni a permetezést. Az idei, 2009-es évben meleg, száraz ntavaszunk volt eddig, az erős taphrinás fertőzést megúsztuk (legalább is felénk), az egy-két fertőzött levelet távolítsuk el és dobjuk ki.
A lilaakáchoz először türelem, aztán ágvágó kell. Az első években gyakran nem hoz virágot, ez sokszor előforduló "panasz", de a későbbiekben gazdag virágtengerével fogja pótolni az első éveket. Ültetés utáni évben érdemes talaját párszor meglocsolni.
A szúnyogok írtását tudomásom szerint a Népegészségügyi szolgálat szervezi és végzi, általában légi úton juttatják ki finom, ködszerű cseppméretben a szereket. A alkalmazott szerek egy része a növényvédelemeben is használt rovarölő szerként is ismert (piretroid és foszforsavészter csoport). A szakma és a lakósság véleménye erősen eltér a mérgező rovarölő szerek ilyen felhasználása tekintetében, hiszen a teljes területet, minden növényt, azon élő valamennyi rovart, állatot lekezelnek, és a többségük pusztulását okozza a permetezés. A hatékonyság nehezen mérhető, a káros hatással senki nem foglalkozik. Házikertben ilyen permetzések - a szerek mérgező volta miatt - nem javasolt. A szunyogok árnyékos, nedves helyen szoktak felszaporodni, ezért a kertet ajánlott rendben tartani, hulladékokat, nyesedékeket ne dobáljanak a földre. A kert öntözésének idejét is érdemes átgondolni, helyesen megválasztani: reggel vagy délelőtti öntözést preferáljuk, hogy délutánig a növények és a talaj felszíne felszáradjon. Ezzel a felületek nedves időszakát le tudjuk rövidíteni. Az emberi test védelmére különböző szunyogriasztó szereket forgalmaznak illatszereket árusító boltok. Teraszra vagy lakásba pedig olyan rovar- illetve szunyogok elleni lámpákat lehet alkalmazni, melyek a fényre odacsalogatott rovart megölik.
A gyümölcsfajok lyukacsosságát nem azonos dolog okozza. Az almánál nem is nagyon láttam olyat, hacsak állat nem rágja ki. Az őszibarack, szilva, cseresznyénél gombás eredetűek a levél-lyukak. Feltünő a kártételük, de általában nem szükséges ellene permetezni. A Kasumin-t baktériumos betegségekre alkalmazzák, ilyen van az almafájánál? Jelenleg már kivonták a forgalomból, nem is tudja megvásárolni. Általában 0,1-0,2 %-os töménységben ajánlott alkalmazása, azaz 10 liter vízhez 10-20 gr. A Sherpa élelmezésügyi várakozási ideje 14 nap, eddig van szermaradványa a gyümölcsben, de védő, rovarölő hatása nem hosszabb 8-10 napnál. A hatástartamát az eső és a magas hőmérséklet csökkenti.
A legtöbb fenyő a közhiedelemmel ellentétben igen jó szárazságtűrő. A lombhullató cserjék és fák gyakrabban károsodnak a szárazságtól, mint a fenyők. Napi locsolásra biztos, hogy nincs szükség, bár igaz, hogy ültetés utáni évben még érdemes rendszeresen, nagyobb vízadagokkal, de ritkábban locsolni a fákat (nyári melegben egy vödör víz hetente). A vizenyős, puha törzs nem jót jelent, a túlöntözés okozhat ilyen tünetet.