3501. Az esővíz szűrésének fortélyai
A tetőről lecsorgó esővíz szinte mindig tartalmaz szennyeződést, ezért felhasználás előtt a vizet szűrni, és - a használat jellegétől függően - esetleg fertőtleníteni is kell, ha olyan jellegű a szennyeződés.
A tetőről lecsorgó esővíz szinte mindig tartalmaz szennyeződést, ezért felhasználás előtt a vizet szűrni, és - a használat jellegétől függően - esetleg fertőtleníteni is kell, ha olyan jellegű a szennyeződés.
Sorozatunkban a gyík után a sünt mutatjuk be, amely azért hasznos, mert megeszi a káros rovarokat. Ezért még azt is elnézzük neki, hogy ezzel együtt sok hasznos állatot is elfogyaszt. Gyerekkoromban még sündisznónak neveztük, de ez az elnevezés nem tudományos.
A mozgó víz életet visz a kerti tóba. Viszonylag kicsi műszaki háttérrel akár utólag, a már régen elkészült tavunkon is elvégezhetünk néhány, a vízmozgatáshoz szükséges változtatást.
Hozzávalók: 375 g liszt, 1 tasak szárított élesztő, 1 db tojás + 1 tojássárgája, 100 g vaj, só, 80 g cukor, 300 ml tej, 50 g marcipán (pótolhatjuk 2 evőkanál mandulával és mandula aromával), 75 g mák, 10 g keményítő, 750 g szilva, 4 evőkanál méz.
Néhány éve egyre feltűnőbb park- és díszfáinkon, gyümölcsfákon és lágyszárú növényeinken legelésző, apró lepkeszerű állatka, az amerikai lepkekabóca (Metcalfa pruinosa). Magyarországon 2004-ben figyelték meg először, azóta egyre gyakrabban találkozni vele a kertekben, parkokban.
A 20-30 centis 2 éves csemetét ajánlott kiültetni ősz elején,vagy tavasszal. tehát már idén késő. (azt már nyilván tudja, hogyan kell hajtatni a termésből.) Az ültetésnél legalább 10 cm-el mélyebb gödör kell, mint a fa gyökere! A földbe kell szúrni egy stabilnak támasztó karót, ami feltétlenül fából legyen! Utána óvatosan behelyezni a gödörbe a facsemetét, betemetni, és megöntözni. Ki kell kötni a fát a karóhoz, hogy egy nagyobb szél el ne törje! Ültetés után már nem kell öntözni, a természet magától is csodálatosan végzi a dolgát. Helyileg pedig a Budakeszi-erdőben van kocsánytalan tölgy.
Azt gondolom, nagyobb kertészeti üzletekben lehet mindenütt kapni. A madársóska elleni kezelést enélkül is el tudja végezni. A lényege, hogy ne legyen virágzó, vagy magot fogó állapotban: tehát fiatal, zsenge korban kell a herbicides kezelést folytatni. Elvileg a kétszikű egyéves gyomok elleni herbicidek hatnak ellen. Mivel foltokban élnek, érdemes csak ezeket a növényeket kezelni: lehet széles ecsettel vagy kisméretű (6-8 cm-es) festő hengerrel a herbicidoldatot a levélzetre felvinni, annak felületén végighúzni. A Gyomstopról jókat hallottam, érdemes kipróbálni. A kezelést reggel vagy késő délután érdemes elvégezni, ne legyen 25 C-nál melegebb, és legalább 24 óráig ne essen az eső, legyen ideje a szereknek felszívódni.
Igaz, a képen látható növény egy páfrányféle, de nem a szobapáfrány, hanem a gímpáfrány (Phyllitis scolopendrium). Télen hűvösebb helyen érzi jól magát, ugyanis a levegő szárazságát - ami a fűtött lakások jellemzője - nem viseli el. Ha ilyen a lakásunk, inkább keressünk számára 10°C fok körüli helyet.
A rozmaring valóban melegigényes növény, de védett helyen, a tövét takarva hazánkban is áttelel, főleg, hogy egyre enyhébbek a teleink. A barnulást valószínű, hogy a gyökérsérülés, esetleg sötétben való tartás, túlöntözés vagy ezek együttesen okozzák. Messe vissza a hajtásokat és világos, hűvös helyen próbálja meg átteleltetni, majd tavasszal újra kiültetni.
Leírása alapján sajnos nem lehet beazonosítani a problémát, a képen pedig nem látszik sárgulás. Hol jelentkezik? A fiatal vagy az idős leveleken? Foltokban vagy az egész levél sárgul? Nem lát-e a levelek fonákán kártevőre utaló nyomot?