3501. Az esővíz szűrésének fortélyai
A tetőről lecsorgó esővíz szinte mindig tartalmaz szennyeződést, ezért felhasználás előtt a vizet szűrni, és - a használat jellegétől függően - esetleg fertőtleníteni is kell, ha olyan jellegű a szennyeződés.
A tetőről lecsorgó esővíz szinte mindig tartalmaz szennyeződést, ezért felhasználás előtt a vizet szűrni, és - a használat jellegétől függően - esetleg fertőtleníteni is kell, ha olyan jellegű a szennyeződés.
Sorozatunkban a gyík után a sünt mutatjuk be, amely azért hasznos, mert megeszi a káros rovarokat. Ezért még azt is elnézzük neki, hogy ezzel együtt sok hasznos állatot is elfogyaszt. Gyerekkoromban még sündisznónak neveztük, de ez az elnevezés nem tudományos.
A mozgó víz életet visz a kerti tóba. Viszonylag kicsi műszaki háttérrel akár utólag, a már régen elkészült tavunkon is elvégezhetünk néhány, a vízmozgatáshoz szükséges változtatást.
Hozzávalók: 375 g liszt, 1 tasak szárított élesztő, 1 db tojás + 1 tojássárgája, 100 g vaj, só, 80 g cukor, 300 ml tej, 50 g marcipán (pótolhatjuk 2 evőkanál mandulával és mandula aromával), 75 g mák, 10 g keményítő, 750 g szilva, 4 evőkanál méz.
Néhány éve egyre feltűnőbb park- és díszfáinkon, gyümölcsfákon és lágyszárú növényeinken legelésző, apró lepkeszerű állatka, az amerikai lepkekabóca (Metcalfa pruinosa). Magyarországon 2004-ben figyelték meg először, azóta egyre gyakrabban találkozni vele a kertekben, parkokban.
Készítsen permetlevet Decis vagy Fendona nevű rovarölő szerből. Keverjen hozzá szappanlevet is, ami gátolja a tapadást, ezzel permetezze meg a növényt. Zuhanyoztatni sem árt és tápoldatra is szüksége lesz, a virágzás beindítása miatt.
Üdvözlöm! Az encián (Solanum rantonettii) tavasztól-őszig szaporítható, hajtásdugványozással. A kb. 5-10 cm-es dugványokat úgy kell a szaporító közegbe rakni, hogy a szár magvastagodott része (nódusz) alatt fél cm-el készítsünk metszlapot éles késsel, vagy ollóval. Az alsó levelekek csípjük le, és esetleg a vágásokat gyökeresedési hormonba márthatjuk, ami bárhol beszerezhető (alfa naftil ecetsav). A dugványokat tőzegbe, vagy perlit-tőzeg keverékébe tegye, és mindig legyen nedves a közeg. 25 °C-fok körül néhány hét alatt kigyökeresednek a dugványok. A már kész növénykéket el lehet ültetni kb. 10 cm-es cserépbe. A növény minden része egyébként mérgező!
Ennek nagyon kell örüli! Mert szobai körülmények között általában nem virágzik, így levéldísznövényként szülőhazáján kívül az "esernyőfa" nevet ragasztották rá. A levélnyeleken a kéz ujjaihoz hasonló, ernyőszerűen elhelyezkedő levelei fényesek, bőrszerűek, sötétzöldek vagy sárgán foltosak. A fiatal növényeken 4-5 levélke, míg az idős, fejlett példányokon 12 vagy több levélke ül.
Ha a szavatossága még nem járt le, akor igen.
Üdvözlöm! Én úgy érzem, hogy a talaj lehet a fő okozója a tüneteknek. Szerintem Ön agyagos, kötöttebb talajú helyen lakik, mert ez a talajtípus produkál ilyen tüneteket. Az ibolyafa (Tibouchina urvilleana) egyébként is laza és savanyú talajt igényel. Azt javaslom, hogy ássa körbe legalább 20-25 cm szélesen a gyökérlabda körül és töltse fel tőzeg és komposztált marhatrágya keverékével. A kötött talajon egyébként a gyökerek el kezdenek rothadni, illetve gombásodni. A tőzeg 3-4 szer annyi legyen, mint a trágya. Minden nap kell öntözni, főleg nyáron, de ne álljon vízben! Tavasszal alaposan vágja vissza, amint a rügyek el kezdtek hajtani. Jövőre biztosan rende fog jönni!