3501. Az esővíz szűrésének fortélyai
A tetőről lecsorgó esővíz szinte mindig tartalmaz szennyeződést, ezért felhasználás előtt a vizet szűrni, és - a használat jellegétől függően - esetleg fertőtleníteni is kell, ha olyan jellegű a szennyeződés.
A tetőről lecsorgó esővíz szinte mindig tartalmaz szennyeződést, ezért felhasználás előtt a vizet szűrni, és - a használat jellegétől függően - esetleg fertőtleníteni is kell, ha olyan jellegű a szennyeződés.
Sorozatunkban a gyík után a sünt mutatjuk be, amely azért hasznos, mert megeszi a káros rovarokat. Ezért még azt is elnézzük neki, hogy ezzel együtt sok hasznos állatot is elfogyaszt. Gyerekkoromban még sündisznónak neveztük, de ez az elnevezés nem tudományos.
A mozgó víz életet visz a kerti tóba. Viszonylag kicsi műszaki háttérrel akár utólag, a már régen elkészült tavunkon is elvégezhetünk néhány, a vízmozgatáshoz szükséges változtatást.
Hozzávalók: 375 g liszt, 1 tasak szárított élesztő, 1 db tojás + 1 tojássárgája, 100 g vaj, só, 80 g cukor, 300 ml tej, 50 g marcipán (pótolhatjuk 2 evőkanál mandulával és mandula aromával), 75 g mák, 10 g keményítő, 750 g szilva, 4 evőkanál méz.
Néhány éve egyre feltűnőbb park- és díszfáinkon, gyümölcsfákon és lágyszárú növényeinken legelésző, apró lepkeszerű állatka, az amerikai lepkekabóca (Metcalfa pruinosa). Magyarországon 2004-ben figyelték meg először, azóta egyre gyakrabban találkozni vele a kertekben, parkokban.
Amennyiben egy-két levél elsárgulásáról van szó, az természetes élettani folyamat. Valózsínű volt egy olyan időszak amikor kevesebb vizet kapott a növény emiatt indult el a sárgulás. Amíg nem tömegesen, az egész növényre kiterjedően jelentkezik a sárgulás, addig nem lehet nagy baj. Távolítsa el ezeket a leveleket, hogy a növény felesleges energiát tovább ne fordítson ezek táplálására. <p> A szamócáról olvashat bővebben az alábbi cikkünkben:
A koszorúfutóka gyorsan növő kúszónövény, támasztékon akár a falakat is körbe lehet vele futtatni. Világos, szellős helyet kedveli. Nyáron bőségesen kell locsolni, télen pedig hüvösebb szobában, kevesebb öntözéssel teleltetni. Szaporítani március- áprilisban két levélpáros dugványokat szedve lehet. Biztosabb a gyökeresedés, ha a dugványt gyökereztető porba mártjuk, majd laza szerkezetű (homokos) földkeverénben gyökereztetjük.
Hasonlóan jártam magam is az előző években. Én arra az egyszerű dologra gondolok, hogy nem megfelelően lett teleltetve. Magam is a vásárlás évében a szobában próbáltam teleltelni citromom, aminek az lett a következménye hogy elvesztette leveleit. Idén viszont a viszonlag világos pincébe került, és meg is hozta gyümölcsét, most drukkolok, hogy a megtermékenyült virágai őszre beérjenek. <p>További információkat talál a citrusokról szóló cikkeinkben:
Számos félárnyékot kedvelő évelő növényt ajánlhatok: Kedvenceim közé tartoznak a kora tavasszal nyíló kankalin fajok (Primula veris, P. vulgaris), őket követik a tejfehér, csüngő virágú salamonpecsét fajok (Polygonatum multiflorum, P. odoratum). Május-június hónapban nyílnak a különböző harangláb (Aquilegia sp.) fajok, majd júniustól augusztus hónapokban a kerti tollbuga (Astilbe x arendsii) fehér, rózsaszín és piros fajtái. A felsoroltak közül mindegyik növény félárnyékos, árnyékos helyen érzi jól magát.
A lóbogár, lótetű vagy lótücsök (Gryllotalpa gryllotalpa) mind egy állatfajt jelöl, a helyes elnevezése pedig a legutóbbi, mivel a tücskök családjába tartozik, annak ellenére, hogy életmódjához alkalmazkodva eltér többi rokonától. Első pár lába ásólábakká módosult, mivel élete nagy részét a föld alatt tölti. Természetbarát védekezés ellene, ha talaj felszíne alá öblös üveget helyezünk, amibe áskálása közben belepottyan. Rovarölőszeres védekezés csak abban az esetben indokolt, ha trágya- vagy komposztdombunkat támadta meg, amelyet később kertünk vagy fóliasátrunk trágyázására használnánk. Ebben az esetben ugyanis a fertőzött komposzttal tömegesen behurcolhatjuk a tojásait üvegházunkba, fóliánkba. Talajfertőtlenítő szerek: Lótetű Arvalin vagy Galition.